Kéktúra - Vállus-Lesenceistvánd-Tapolca - OKT-04

A Tapolca-Badacsony közötti szakaszhoz hasonlóan itt is sok volt a forgalmas aszfaltút, de azért talán arányaiban több volt a "hagyományos" ösvény.

Megint ugyanazzal a vonattal mentem Szemesről Tapolcára, mint múltkor. Csak most Tapolcán egyből buszra szálltam és elmentem Vállusra, innen terveztem aztán elbaktatni Tapolcára.

 

Vállusban az autóbusz-forduló nevű megállótól még kicsit Keszthely felé kell sétálni, pár száz méterre van a templom, ahol a hajdani kisboltra nőtt bokor takarásában a bolt falán található a bélyegző. Pontban 10 óra volt, mikor elindultam.

 

 

Vállus nem nagy falu, ezért aztán hamar el is tévedtem. A buszfordulónál még látni egy kék jelzést, de utána ez elmaradt, ami azért volt baj, mert a kék letért arról az útról, amin addig haladt. Amikor gyanús lett, hogy nincsenek jelzések, megálltam, megnéztem a térképet és tényleg rossz felé mentem már. A falu központjából jövet, a temetőnél kell letérni balra, a temető bal oldalán visz a kék jelzés. Végül meg is pillantottam egyet. Aztán sokáig semmi, igaz, legalább nem volt esély sem letérni róla. 

 

Más is kevésnek érezte a jelzést... házibarkács kék jelzés

amikor a fa kinövi a jelzést... vagy legalábbis azt, aki újrafestette

 

 

A terep könnyű, Lesencefalu külterületeit hamar és könnyen el lehet érni. Itt keresztezzük a főutat mielőtt felmennénk a szőlő-hegyre. A főútnál épp akkor ért oda egy autó és jól láthatóan épp szemetet akart kirakni a sofőr az "ez nem szemétlerakó" tábla alá... Látta, hogy nézem, ezért csak állt ott a nyitott a csomagtartónál és figyelte, mikor megyek tovább...

 

remélem, kicsit legalább elszégyellte magát...

 

A következő etap a mai szakasz leglátványosabb része volt. Enyhe emelkedőn jutunk egyre feljebb a hegyen, közben pedig lehet élvezni a panorámát, kilátással a Balatonra és Badacsonyra.

 

Egy idő után sűrűbb erdő következik, majd megkezdődött az ereszkedés. Ez viszonylag combos volt, elég hosszú is, visszafelé ez lesz a nehéz rész, bár az is igaz, hogy nekem jobban megy általában felfelé.

 

 

Az erdőből már Lesenceistvánd pincesoránál érünk ki, innen Tapolcáig (és tovább...) aszfaltút jön. A faluban azonban nem volt forgalom, így ez még itt nem volt gáz. A pecsét a "sarki kocsmával" szemben egy fa alatt megbújó OKT infótáblán van. A kocsma zárva volt, pedig elvileg ott is van egy. 

 

itt bőven volt jelzés

a sarki kocsma

 

Innen már csak pár sarok és kiérünk a faluból, keresztezzük a 84-es utat és újra egy forgalmas közúton találjuk magunkat... Amikor lehetett, a házak előtti murván mentem, de ez csak pár száz méter volt, utána jobbra autók száguldottak mellettem, balra meg a vizesárok zárta el a menekülés esélyét... 

 

 

Tapolcára érve, a régi laktanya előtti részen legalább a vasút melletti töltésen lehetett sétálni, aztán a bicikliúttal osztoznak a gyalogosok. Pont 1 óra volt, mire az állomáshoz értem.

 

 

A Vállus és Lesenceistvánd közötti szakasz tetszett, de utána Tapolcáig megint borzalmas volt. Nem hiszem el, hogy nincsen más lehetőség a környéken, csak az a sok forgalmas aszfaltút...

 

Táv: 14,1km
Szintidő: 4:00

Saját idő: 3:00
 
Felszerelés
Megint a szemesi cuccokkat hordtam.
Felül: Karrimor sportpóló
Alul: "ezer éves" Saleva zip-off nadrág, Decathlon sportalsó, Decathlon kétrétegű túrazokni, Salomon ??? GTX cipő
Hátizsák: The North Face Borealis (városi táska)