2021. november 15., hétfő

Kéktúra - Alsótold-Mátraverebély - OKT-19

Nagyon sok szabim maradt, ezért már illett kivenni néhány napot. Mivel az idő szépnek ígérkezett, gondoltam, felmegyek a Mátrába (Fallóskútra), de előtte még kéktúrázok egyet a Cserhátban. Reggel indultam otthonról Pásztóra, ahol a kocsit hagytam. A busz Alsótold felé a vasútállomásról indult 9:00-kor. A korábbi busz nagyon korai lett volna, így ismét a tömegközlekedés és az egyre rövidülő nappalok szabták meg a szakasz hosszát.
 
1. nap
 
Bár a busz elment az egyik bélyegzőhely, a Bableves csárda mellett, de ott nem volt buszmegálló, így én eleve úgy terveztem, hogy továbbmegyek Alsótoldra és onnan indulok a Mátra felé. A busz pontosan érkezett Alsótoldra, 9:33-kor szálltam le. A buszmegállóból átsétáltam a Toldi utcába (Alsótold – Toldi), ahol a kék új útvonala is vezet. A Toldi utcán hagyjuk el a falut, majd még bő egy kilométert kell aszfaltúton megtenni mielőtt egy murvás úton balra le nem kell térni.



Innen fel a dombra, a Bézma-oldal tábláig emelkedik az út, de utána kiszélesedik és nem is emelkedik igazán. Az út viszonylag közel fut a műúthoz, de egy nagyobb patakmeder végig elválaszt minket a forgalomtól és így csak legfeljebb halljuk az autók zaját. 3,3km és 40-45 perc után értem a műúthoz, a túloldalon az első bélyegzőpont, a Bableves csárda. Szerencsére, úgy néz ki, ez ebédidőre ki fog nyitni, nem kellett bezárniuk. A pecsét a főbejárat mellett balra, az étterem teraszán van. Ha zárva lenne a kapu, akkor is elérhető kívülről.
 

 

A következő kilométerek innen végig emelkedőn fel visznek. Először egy széles erdészeti úton haladunk, majd 5-6 perc után egy kis rétszerű kiszélesedésnél balra kanyarodik a földút, de nekünk egyenesen kell továbbmenni a fák közé. A rövid ösvény végén kétfelé lehet menni, mi a bal oldalon található rét oldalában megyünk tovább jó 10 percen keresztül, majd újra bevisz minket az erdőbe a kék (Barát-hegy nyugat). Az út innen egyre jobban emelkedik. 
 
itt egyenesen kell menni és nem a "főutat" követni



 
500 méter múlva érjük el a piros jelzés becsatlakozását, majd megyünk tovább egyre feljebb. Az út mellett egyre több nagyobb mohás kő szegélyezi az utunk. Aztán jó 20 perc kaptató után elérjük a Tepke-kilátót. Ezt amúgy már a mezőről is lehetett látni. Megpróbáltam felmenni, de nem volt nagy élmény, nagyon fújt a szél, így egyből vissza is fordultam, a levegő amúgy sem volt tiszta, nem lehetett nagyon messzire ellátni. 
 


 
A fotók tanúsága szerint 11. hó 11-én 11:11-kor indultam tovább. 
 
Az út innen természetesen lefelé vezet, de egy hosszabb lejtő után igazából egy hullámvasút következik, hol kicsit jobban, hol kevésbé lejtős szakaszokat váltanak kevésbé meredek és meredekebb emelkedők. Aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy kijutottunk egy nyeregre. 
 

A Garáb-nyerget 40 perc után érem el, itt találkozom végre emberekkel, egy kisgyerekes család jön velem szemben.
 
 
 
nagyobb emelkedőn jó ötlet térdmagasságban is elhelyezni jelzéseket :-)
 
Az ebédet dél körül menet közben fogyasztom el, egy csoki és némi izotóniás ital a menü. Jó 35 perc múlva értem a Négyfenyő menedékházhoz, ahol kivételesen nincs hivatalos OKT jelzőtábla, viszont van egy félig földbe ásott menedékház egy emeletes fekhellyel. Ha elég vastag a polifoam, talán nem is érezni, hogy ágakon fekszik az ember. 
 

 
Fél 1-kor indulok tovább. 
 
Innen azért már inkább lejt az út. Visszafelé ez lesz a nehezebb rész. Így, november derekán ezen a szakaszon ebbe az irányba haladva szerencsére majdnem végig hátulról süt a nap, így, ha tényleg süt, szép színes minden előttünk, nem kell állandóan ellenfényben haladnunk. Viszont, a téli időszámítás kezdetével, amint kicsit magasabb hegy takarja el az alacsonyan járó napot, egyből komorabb, hűvösebb minden, pedig alig múlt délután 1. 
 
 ez valami fideszes emléktúra a szétcsúszó EU emlékére? :-)
 
Nagybárkányra az utolsó pár száz méter egy mezőn keresztül visz, a templomnál érjük el a falu szélét, ahonnan az út elvisz a községházáig, ahol a bélyegzőhely van. Ha eljutsz egy térre, ahol meglátod az OKT táblát, akkor Te is túlmentél. Tényleg ott volt a jelzés az egyik kerítésoszlopon, de elsőre nem vettem észre. Ráadásul, a községháza udvara az orvosi rendelő feliratnál nyílik, így nem is feltétlenül ezt keresi a szemünk. 
 

 
 
Jelzések: 10/10 – szuper végig, nem lehet eltéveszteni 
 
Táv: 17,1km
Szint: 610m+/620m-
Szintidő: 5:00
Saját idő: 4:00 
 
Felszerelés
Felül: Icebreaker Sphere Crewe merino túrapóló, TNF Hadoken full zip pulcsi, Hannah Shiner Lite softshell kabát
Alul: Forclaz Trek500 merino alsónadrág, Lorpen Midweight Hiker merino túrazokni, Marmot túranadrág, Salomon X Ultra 2 GTX cipő
Hátizsák: Osprey Talon 33
Egyéb: Decathlon Trek100 csősál sapkaként
 
 
2. nap
 
Pénteken kicsit később volt csak normális időben busz Nagybárkányra, menetrend szerint 9:58-kor kellett volna indulnia Pásztó főteréről, de késett, így végül Nagybárkányra is pár perc késéssel érkeztem. A buszmegálló kábé 50 méterre van a kék útvonalától, így visszasétáltam oda, ahol előző nap abbahagytam, azaz a községházához, majd valamivel háromnegyed 11 előtt el is indultam.
 
A kék rögtön az első sarkon a busz útvonala felé fordul, majd egy jobb forduló után pár saroknyit megyünk a főúton, végül egy balkanyar után még pár ház mellett elmegyünk, de ez az utca már kivezet minket a faluból. 
 
A domb túloldalán Sámsonháza az első cél, ehhez először felmegyünk a dombra, majd a túloldalon le. Valamivel kevesebb, mint 20 perc elteltével a főút elérése után még pár száz métert az aszfaltúton folytatjuk az utat, ahol elhagyjuk a tanösvényt, majd annak parkolójánál érkezünk be a településre.
 

nekem igazából az eleje...
 
10 perc alatt a főutcát követve majdnem átsétálunk Sámsonháza túlvégére, majd elfordulunk balra. Még szép is lenne az utca, de teli volt szabadon kóricáló kutyákkal, akik kisebb-nagyobb intenzitással folyamatosan ugattak, de szerencsére a mondást igazolva nem haraptak. Az utolsó házaknál két idős néni szlovákul beszélgetett, én persze megfelelően köszöntem is nekik, erre az egyikük nagyon fellelkesült és elkezdett velem beszélgetni. A másik meg ezt kihasználva elmenekült :-) Pár perc szocializáció után elhagytam a falut a kivezető földúton. 
 
itt balra


 
A következő szakasz elég saras volt, nehezen haladtam. Rétek, mezők, erdős területek határán haladunk, 12 perc után elértem egy forrást, majd 7 perc elteltével végleg bevisz a kék az erdőbe.
 
Az első óra végén értem a Bába-völgy OKT táblához. Innen, nem túlzás, sztráda szélességű erdei úton mehetünk tovább. Pár száz méter után újabb forrás túrajelzéséhez érünk, az extra infó szerint 220 méterre található maga a forrás.
 

 
Negyed óra folyamatos emelkedő után, de még a "35"-ös közműtábla előtt balra kell letérni a kéken, ez az emelkedő vége számunkra, de akkor sincs nagy gond, ha nem vesszük észre a letérőt, mert a sztráda kicsit később újra becsatlakozik a kékbe, maximum kicsit többet megyünk felfelé aztán a túloldalon lefelé. A kék ugyanis leginkább csak levág egy kis dombtetőt egy erdei ösvényen. Itt össze is futottam pár szarvassal, kettőt biztosan láttam.
 
Mikor visszatérünk a sztrádára az út folyamatosan lejt, egészen a Vörös-haraszt OKT tábláig, ami előtt közvetlenül egy vadászház található. Szerencsére innen nem egyenesen kell továbbmenni egy újabb meredek emelkedőn, hanem már végérvényesen letérve a sztrádáról szép vízszintes erdei utat kell követni, immár a zöld sáv jelzéssel együtt.
 
szerencsére nem felfelé, hanem jobbra kell menni
 
Még 10 perc sem kell és elérünk egy patakmederhez, aminek az alján kiépített források találhatóak. Ha akarunk, itt is lemehetünk a mederbe, de kicsit tovább haladva egy lépcső is található. Ez még nem a Szent László-forrás. Itt van Szent Imre-, Szent István-, Szentháromság- és kicsit arrébb, a lépcsőnél és egy kiépített pihenőnél egy Szűz Mária-forrás.
 
 
A lépcsőn felfutva újra a kéken találjuk magunkat és alig pár lépés után elérjük a Szent László-forrás letérőjét is. Itt egy kis kanyonban mászhatunk fel a kék Ω jelzésen. De ha csúszósak a kövek, akkor ha a kéken kicsit tovább megyünk, akkor egy balra visszafordító ösvény is pont ugyanoda vezet. Itt a forrásoknál elég sokat elidőztem, így ezt a pár száz méteres szakaszt a kéken 20 perc alatt tettem meg.
 
5 perc sem kell és elérünk a Szentkút-templom zarándokközponthoz, ami baromi nagy területen fekszik, kicsit olyan, mint Fallóskút, csak sokkal nagyobb. Remélem, Fallóskút nem lesz ilyen... 
 
 
Pont 2 óra telt el a reggeli indulás óta, a kőhídon átsétálva, de a félköríves épület előtt jobbra kell menni, fel a dombra. 
 
a sárga-fekete sorompónál jobbra fel a dombra

 
Még nincs délután 1 óra sem, de a magasan fölénk tornyosuló hegytető miatt ide már nem süt be a nap. A folyamatos emelkedőn az átbukó napsugarak motiválnak kicsit, de nem érünk el addig, hogy átérjünk a domb túloldalára, mert egyszer csak balra kell tartani. Egy kőkereszt jelzi, hogy elértük a mai nap utolsó emelkedőjének végét, innen már lényegében csak lejt az út. Folyamatosan haladunk a hegy oldalában, míg végre kiérünk a túloldalon a napra!
 

mint egy fantasy-ben, óriási kőszikla az árnyék és a napos oldal határán :-)
 
2 óra 40 perc túrázás után értem el a Mátraverebély-sírkő OKT táblához, ami egy réten található, itt át kell vágni egyenesen a túloldalon húzódó szúrós bokrok közé. Ha túl szúrós lenne, a bokrokat jobbról kerülve száz méter múlva újra becsatlakozhatunk a kékbe, de utána már nincs mese, be kell menni a bokrok közé...
 

egyenesen át a rét túloldalára
 
5 perc alatt már be is érünk Mátraverebélyre, egészen pontosan a temetőbe. A templom előtt le a lépcsőn, majd jobbra, a házsor végén pedig balra. Át a 21-es út alatt, a túloldalon balra, majd pár száz méter az utcán és... itt már jártam, elértem a községházához, ahol egy hónapja pecsételtem.
 
Az Eszpresszó nevű buszmegálló Pásztó felé a körforgalom túloldalán található és az aluljárón keresztül közelíthető meg.
 
Jelzések: 9/10
 
Táv: 13km
Szint: 375m+/400m-
Szintidő: 3:50
Saját idő: 3:00
 
Felszerelés
Felül: Forclaz Trek500 merino túrapóló, TNF Hadoken full zip pulcsi, Hannah Shiner Lite softshell kabát
Alul: Kalenji Dry boxer alsónadrág, Lorpen Merino Hiker merino túrazokni, Marmot túranadrág, Salomon X Ultra 2 GTX cipő
Hátizsák: Osprey Talon 33
Egyéb: Decathlon Trek100 csősál sapkaként

 

2021. november 1., hétfő

Kéktúra - Nagy-Nyugodó--Makkoshotyka--Eszkála erdészház/Gerendás-rét - OKT-26

 
Folytattuk a Zemplén bejárását. Tavaly ugyanezen a hétvégén a keleti végétől, Hollóházától  a Nagy-Nyugodóig, azaz Sátoraljaújhelyig jutottunk. Most szintén két napot terveztünk túrázni, két rövidebb szakasszal. Leginkább a tömegközlekedés szabta meg most a kereteket. Első nap a Nagy-Nyugodótól Makkoshotykáig, másnap Makkoshotykától a Gerendás-rétig mentünk a kéken. Szállásunk ezúttal Sárospatakon volt. 
 
1. nap
 
Első nap, szombaton reggel busszal mentünk Sátoraljaújhelyre, a Hősök terén szálltunk le, majd 9-kor vágtunk neki a mai szakasznak.
 
Sárospatak autóbusz- és vasútállomás

Sátoraljaújhely, Hősök tere

 
Innen a kék + jelzést követve kábé 3km feljutni a Nagy-Nyugodóig, amihez nekünk nyugis, nézelődős tempóban 45-50 perc kellett. Ez volt amúgy a napi etap legnehezebb szakasza, az út folyamatosan emelkedik. Az elején természetesen aszfaltos úton jutunk ki a városból, csak az utolsó pár száz méter igazi erdei út.
 

 
Mivel tavalyról már megvolt a pecsét, ezért most csak egy fénykép készült az információs tábláról, amolyan time stamp-ként.
 

 
A szakasz ezután viszonylag könnyű, nincsenek nagy emelkedők és lejtők, kényelmesen lehet haladni. Bélyegzőhely is csak egy van a mai napunk végéig, de azért akad még egy-két érdekes hely útközben.
 
A Bányi-nyerget, ahol régen a bélyegzőhely volt, 25 perc után értük el. 

Szinte végig az ösvény mellett pár száz méterenként elkerített területek találhatóak, ezek közepén egy-egy piros végű karóval. Hmmm, mik lehetnek ezek? Mi olyasmire tippeltünk, hogy esetleg szeizmológiai mérőpontok lehetnek, de erről nem bizonyosodtunk még meg.
 

 
További majd fél óra után egy elhanyagolt erdészházhoz jutottunk. Kár, hogy ennyire nincs már ezekre szükség.
 



 
Viszonylag sok árkot, mélyedést, gödröt kell keresztezni, ezekbe mind le kell menni majd a másik oldalon föl. Ha esett volna, akkor ez okozhatott volna egy kis gondot, de tök száraz volt minden, ezért egy kisebb-nagyobb lendülettel simán lehet haladni itt is.
 


 
11:20-kor (másfél órával a Nagy-Nyugodó után) kereszteztük a piros jelzést, ahol vicces alternatív túristajelzéseket találtunk. Kreatív :-)
 

 
5 perccel később pedig egy kerítésen túlra vezet a kék. 






Pontban délben értünk Cirkálótanyához, ahol a bélyegzést kis ebédszünettel bővítettük pár macska és egy kutya társaságában. De mivel a tanya működik, tehenek és lovak is vannak. 
 

 
Összességében 10-15 percet maradtunk, aztán indultunk tovább.

Jó 20 perc múlva kijutottunk az erdőből egy rétre. A rét túloldalán egy földútra lyukadunk, majd száz méter múlva egy újabb réten haladunk keresztül.




Egy rövid erdei szakasz után, 12:50-kor érkeztünk Makkoshotykára, a Meczner kápolnánál. A lépcső aljában található OKT infótáblán található az egyik bélyegző a településen. Ennek beszerzése után a kék a kapun keresztül vezet a kastély parkjába. Mi eddig jöttünk szombaton, a községháza elnevezésű buszmegálló ott van, ahol a kék leágazik a főutcából nyugat felé. Innen átszállás nélkül juthatunk el Sárospatakra.
 


 
Táv: 11,2km (plusz 3,2km a K+-on, Sújhely-Nagy-Nyugodó)
Szint: 285m+/490m- (plusz 250m+/0m-)
Szintidő: 3:20
Saját idő: 3:05 (plusz 0:50)

Jelzések: 9/10
 
Felszerelés 
Felül: Karrimor merino póló, North Face Hadoken full zip pulcsi, Hannah softshell kabát
Alul: Forclaz (Decathlon) merino alsónadrág, Marmot túranadrág, Bridgedale GTX Summit túrazokni, Salomon X Ultra 2 Mid GTX cipő
Hátizsák: Osprey Talon 33
Egyéb: TNF baseball sapka


2. nap

Vasárnap reggel a 8:05-ös busszal mentünk Sárospatakról Makkoshotykára. A "Községháza" buszmegállótól csak át kell sétálni az út túloldalára és máris a kéken találjuk magunkat. 8:25-kor már úton is voltunk.

A települést elhagyva az első 2,4km végig folyamatosan  és alattomosan emelkedik. Nem egy falat kell megmászni, de nincs pihentető lejtő :-) Egyébként egy szép, "egysávos" ösvény.





45 percnyi emelkedés után jutottunk el a Makkoshotykai letérőhöz, itt egy fedett pihenő és a Cifra kút vár minket. Mi még nem voltunk fáradtak, ezért egy-két fotó után mentünk is tovább. Az út továbbra is emelkedik, de egy szélesebb erdészeti úton vezet tovább a kék.




15 perc elteltével egy viszonylag friss irtáshoz értünk, itt kicsit reggeliztünk, 10 perc pihenés után indultunk tovább.



További 20 perc alatt értünk egy óriási rétre, ez már a Zsidó-rét. Vagy 10 perc is volt mire átértünk a túlsó oldalára. Egyébként, innen van egy leágazás Újhutára, de mi haladtunk tovább a kéken.



Az erdőbe érve különleges fenyőszigeteket láthatunk. Nagyon jól mutattak élénk zölden a sok sárgálló levél között. Itt már nincs emelkedő, szép sík terepen haladunk. 
 

 
Az Eszkála erdészház előtti utolsó 5-600 méter viszont egyenesen lejt, ez visszafelé lenne combosabb. A bélyegző az elhagyatott erdészház tornáca előtti fán található, amihez az úton lévő OKT infótáblánál kell felkapaszkodni az erdészházhoz. A ház túloldalán több pad, asztal, fedett beálló várja a pihenni vágyókat. Mi is ejtőztünk pár percet, már nagyon közel voltunk aznapi célunkhoz és még rengeteg időnk volt a busz indulásáig.
 


 
700 méterre, kábé 5 perc könnyű sétányi távolságra terül el a Gerendás-rét, aznapi kéktúránk végpontja. Itt esőbeállók, fedett asztalok is találhatóak. Szuper táborozós helynek tűnik.

 
Innen a zöld jelzésen, végig lejtmenetben jutottunk le Újhutára, ahonnan busszal terveztünk visszautazni Sárospatakra (olaszliszkai átszállással), de mivel még mindig több, mint másfél óránk volt a busz indulásáig, inkább először beültünk egy vendéglőbe egy könnyű ebédre, majd megpróbáltunk stoppolni. Szerencsénkre, fel is vettek rögtön, így sokkal hamarabb visszaértünk Sárospatakra, mint tömegközlekedéssel.


Táv: 10,5km (plusz 2,4km a Z-ön, Gerendás-rét-Újhuta)
Szint: 465m+/145m- (plusz végig lejtmenet)
Szintidő: 3:20
Saját idő: 3:10 (plusz 0:30)

Jelzések: 8/10
 
Felszerelés 
Felül: Hannah póló, North Face Hadoken full zip pulcsi, Hannah softshell kabát
Alul: Kalenji Skin care (Decathlon) alsónadrág, Marmot túranadrág, Lorpen Heavy Trekker merino túrazokni, Salomon X Ultra 2 Mid GTX cipő
Hátizsák: Osprey Talon 33
Egyéb: TNF baseball sapka
 
 
És ami még történt...
 
Mivel mindkét nap viszonylag korán végeztünk, ezért mindkét nap túrázás után még elmentünk megnézni valami helyi látványosságot. Szombaton Füzérre mentünk, vasárnap pedig egy Bodrog-holtághoz.
 
Füzér

Füzér

Füzér

Füzér

Bodrog