Idén Portugáliában lesz a Minis világtalálkozó, amire hárman kis kerülővel, de rövidebb és pihentetőbb úton megyünk. Először vonatra szállunk Bécsben, amivel Olaszországba utazunk, onnan pedig komppal Barcelonába.
Délben indultam otthonról, egyre volt megbeszélve a MINI-sekkel a találkozó a "bálnánál". Itt felragasztottuk a szélvédőmatricákat, volt egy kis hivatalos búcsúzkodás, aztán kettő után valamivel elindultunk Portugália felé. Egy Új MINI-vel kísért minket egy fotós Budapesten. A jobb képek miatt néha elég lassan haladtunk, picit feltartva a forgalmat, amit persze a legtöbb autós prímán viselt, de voltak, akik persze inkább csak dudáltak.
Biatorbágynál, hogy megkíméljük a kocsikat, inkább lejöttünk az M1-ről és a régi 1-esen mentünk Tatabányáig. A határon még tankoltunk egyet, aztán szép nyugiban, a kertek alatt értünk Bécsbe. Mint az elhíresült videós tudósításokból tudjuk, veszélyes környéken jártunk, nem is időztünk sokat a városban, rögtön a pályaudvarra mentünk. Gyorsan kajáltunk egyet a parkolóban, előkerültek a rántott húsos szendvicsek (na, ja, magyarok vagyunk), aztán már mehett0nk is fel a vonatra. Este lefekvés előtt egy filmmel zártam a napot, a többiek már rég aludtak.
Reggel elég pontosan érkeztünk Livornóba, és mivel majd' egy egész napunk volt,hogy eljussunk Róma közelébe, Civitavecchiába, ami ráadásul csak 270km-re volt, ezért elég kényelmesre vettük a figurát. Úgy terveztük, hogy valami tengerparti városkában eszünk egy pizzát, de még bőven csak készültek a szezonra, délután nem volt nyitva semmi. A nagy keresgélés közben aztán meg is érkeztünk Civitavecchiába, ahonnan a kompunk indul este Barcelona felé. Itt végre tudtunk kajálni, aztán a parti sétányon süttettük a már jóllakott hasunkat.
 |
| Livorno pályaudvar |
 |
| Civitavecchia |
Napközben kaptam egy sms-t a hajótársaságtól, hogy egy órával később, hajnali 1-kor indul a kompunk, ami kábé azt jelentette, hogy egy órával többet kell valahogy elütni az éjszaka közepén. Végül este 10-kor elindultunk a városból a kikötő felé. Mivel Olaszországban volt, meg sem lepődtünk, hogy a méretes kikötőben csupán egy helyen volt kiírva a hajótársaság neve, így érzésre mentünk. Végül jó helyen kötöttünk ki, ahol beállítottak minket egy sorba. Már akkor furcsa volt, hogy szinte minden sorban állnak kisteherautók, lakóautók, motorok és normál kocsik is. Aztán kiderült, hogy bár mindenféle vonalkóddal van ellátva a jegyünk, el kell menni azt becserélni normál jegyekre. Persze, itt is ellenőrizték az iratokat. Aztán a kocsinál jöttek és újra ellenőrizték az iratokat. Aztán jött egy újabb ember és az is. Aztán jött az előző és megint... Itt már csak röhögtünk. Persze, amikor kellett felmenni a kompra, akkor kezdtek el variálni, hogy akkor a nagyobb járművek álljanak félre. Persze, amikor a sorokat feltöltötték, akkor még lökhárítóval kellett a lökhárítóra állni, így a keskeny sorokban jött centizgetés... Olasz meló, na.
A komp persze 1-kor sem indult el, már szinte hajnali 2 volt, amikor feldübörögtek a motorok, de ekkor már túl voltunk a vacsorán és végre le is zuhanyoztunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése