A reggeli indulás után szinte rögtön jelezte Gy., hogy valami nem stimmel a bal hátsó kerékkel. Félrehúzódtunk egy buszmegállóba, L. először felállította a kocsit a bakra, majd így tett a diagnózissal is: a kerékagycsapágy ment tönkre. Mivel még alig jöttünk 10km-t a várostól, visszamentem szerelőt és/vagy akkus flexet keresni. Sajnos csak konnektorosat találtam. Már, persze, nem szerelőt. Ezért L. végül leszerelte az egész lengőkart, amit elvittünk a flexhez. Miután sikerült szétszedni, amit szét kellett, már csak össze kellett rakni. Sajnos azonban az egyik anya már csak épphogy tartott és pont ilyen nem is volt az úti csomagban, ezért G. klubtársunk, aki élt Portugáliában és remek itteni Minis kapcsolatokkal rendelkezik, telefonon keresztül keresett nekünk egy helyi Minist, aki ki tud minket segíteni a megváltozott képességű alkatrésszel. Mivel szerencsére az autó mozgásképes volt, négy óra veszteglés után elindultunk Lisszabon felé, majd útközben beugrottunk az anyáért is.
 |
| Coruche, ma reggel |
 |
| "gólya emeletes ház" |
 |
| úton |
 |
| útfélen |
A hosszúra nyúlt utolsó 100km után késő délután érkeztünk Lisszabonba a szállásunkhoz, így ma már csak egy rövid sétára és egy vacsira maradt idő. Fincsi halat ettünk egy kis étteremben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése