ma 1000 napja: Izland - Budapest-Keflavik-Pingvellir

Épp ma van, hogy 1000 napja barátokkal és rokonokkal (well, valakinek a rokonaival) heten egy 10 napos útra indultuk Izlandra. A csapat tagjai voltak: Bea és Móni, Andi és István, Ágnes, Laci és én.

Ez azon kevés olyan több, mint egy hetes utazásom volt, amin semmilyen formában nem írtam naplót, így most csak az emlékeimre (melyek szubjektív filterén keresztül élnek bennem az átélt élmények), ill. Andi minden részletre kiterjedő útitervére, valamint a képekre hagyatkozhatok.

2017. július 28.

Én Andiékkal mentem a reptérre, az volt a terv, hogy egy hosszú távú parkolóban hagyjuk a kocsit a környéken. Ez elég jól működött. A többiekkel a reptéren találkoztunk.

Budapest (fotó: Ágnes)

Délután Izlandra, Keflavik repülőterére érve remek idő fogadott, úgy emlékszem, az egyik csomagot egy ideig nem találtuk, de végül az is meglett. Összeszedtünk mindent és mindenkit, majd átsétáltuk a reptér közvetlen szomszédságában lévő autóbérlős céghez, ahol némi adminisztráció után átvettük a két Dacia Duster-t. Reykjavik külvárosában megálltunk egy szupermarketnél és kicsit bevásároltunk. Nagyon nem kellett, mert a táskák mélyén szinte az egész útra elegendő élelmiszerkészlet pihent. Az általam vezetett Dacia egyszer csak hibaüzenetet jelzett, a guminyomással volt probléma. Ezt ellenőriztük, minden rendben lévőnek tűnt, így a folytatás mellett döntöttünk (ennek a későbbiekben még lesz jelentősége). Aznapra nem terveztünk hosszabb kocsikázást, 100 kilométerre sem volt aznapi célunk, a Pingvellir nemzeti park melletti kemping. Itt szétosztottuk a még otthon napokon keresztül elpakolt cuccokat. Otthon ugyanis, igazodva a fapados repülés jellegzetességeihez, csak 3 vagy 4 (már nem emlékszem) nagyobb sport- és utazótáskába rámoltuk mindannyiunk cuccát, egy horgászmérleggel ellenőrizve az optimális súly- és térfogateloszlást. Mindennek jutott hely, konzervek, instant kaják, hálózsákok, sátrak, sőt, még két hajszárító is befért... :-) 

Kicsomagolás (fotó: Andi)

Sátorállítás után még elsétáltunk a nemzeti park széléhez, egészen pontosan Amerika széléről átlestünk Eurázsiába, a két földrészt elválasztó kanyon túloldalára. Attól nem kellett félnünk, hogy ránksötétedik...

Ha jól emlékszem, ebben a kempingben nem volt állandóan meleg víz, így a zuhanyzással is taktikázni kellett. Asszem', aznap este én aludtam a kocsiban.

Recap: Today 1000 days ago a group of seven friends and relatives started their journey to Iceland. We rented two cars for this 10 days trip and headed to our first daily destination close to Pingvellir national park. We unpacked our large bags, pitched our tents and walked to the American-Eurasian divide.