Berlin felett az ég

ködös.

Kicsit megijedtem, hogy vége a szabadságnak, így gyorsan elugrottam Berlinbe egy hétre még mielőtt újra munkába álltam volna. Bár tényleg elég szürke volt minden az első pár napban, azért néha kisütött a nap és a jobbnál jobb, érdekesebbnél édekesebb múzeumok is remek alternatívát nyújtanak ha kint kevésbé komfortos a városnézés. Az NDK múzeum (helyiül: DDR Museum) mindenkinek ajánlható, aki szeret nosztalgiázni vagy kíváncsi arra, hogy éltek a szülei. Ez egy interaktív múzeum, minden megfogható, kinyitható, meghallgatható, stb. Sok ismerős holmival fogsz találkozni, az tuti. Az egyik legprofibb múzeum, amit láttam. Szintén érdekes a Checkpoint Charlie közelében berendezett tematikus múzeum, ahol megismerhetjük azokat a praktikákat, amiknek segítségével sokakank sikerült átszökniük az NSZK-ba. Van egy átépített Mini is.

Persze megnéztem minden kötelezőt is: Reichstag, Brandenburgi kapu, Gedächtniskirche (persze fel volt állvánoyzva…), Siegessäule, Holokauszt emlékmű, Ku’damm, Alexanderplatz, a fal, stb. A szállásom a belvárosban, a Museuminsel tőszomszédságában volt egy hostel-ben, az ablakból a TV-tornyot láttam tőlem pár sarokra. Ettem egy csomó Currywurst-ot, lesétáltam a lábamat, találkoztam régi és egészen új ismerősökkel (egyikőjüket Irkutszkban ismertem meg).

Régóta vágytam már ide és nem csalódtam. Nagyon bejön a város: Ich bin ein Berliner…

Recap: As I was kind of shocked that I soon have to give up my freedom and go back to work again, I instantly decided to take a night train to Berlin and spent my last week of my long lasting vacation in the German capitol. This city is just great. I love the mix of Western style culture with a hint of Eastern Germany, which still exists here and there. Don’t miss visiting the DDR museum if you’re interested in seeing how people lived on the Eastern side of the wall. As this is an interactive museum, you can grab, touch, feel, hear everything. Of course, the usual sights are nice, too. And if you feel hungry walking around town, there’s always a stall selling currywurst around the corner. Luckily, I managed to meet some old and brand new friends (I met during my Trans-Sib trip in Irkutsk) here, too.

Ami összeköt

Ulánbátor-Moszkva-Berlin tengely

ő is eljutott Berlinbe
(Ulánbátor, Mongólia, 2011. augusztus)

Berlini képek

köd-fény-szóró (Museumsinsel)

párhuzamos

Pár-baj (Altes Museum, Museumsinsel)

Altes Museum, Museumsinsel

világváros, világóra, világmárka (Alexanderplatz)

DO touch! (DDR Museum)

Berlini Közlekedési Vállalat (DDR Museum)

ugye Nektek is van ilyen? (DDR Museum)

A DDR múzeumban így kell lennie...

Holokauszt emlékmű

A fal

Another brick in the wall

reklám-hadjárat (Checkpoint Charlie)

Checkpoint Charlie

embercsempész Mini

Siegessäule

nézz az ég felé

Csók 1

Csók 2 (East Side Gallery)

határ-talan

Potsdamer Platz

Ampelmann

55-56. nap, vonaton – Budapest/Dunakeszi

Majd’ két hónap, három pár lyukas zokni, egy elszakadt ing és megszámlálhatatlan élmény után hazaértem. A zokniknak ez volt a sorsa, de az inget sajnálom, sok utazás és rengeteg emlék fűződik hozzá, köztük erről az útról is. Nem is hagytam a sorsára, még egyszer kimostam és hazahoztam. A tegnapi nappal egyébként beállítottam egy rekordot, a maival pedig meg is döntöttem: Bizonyos időszámítás szerint egybefüggően ez volt eddig a leghosszabb utazásom. Eddig az amerikai utam volt a csúcstartó, amikor 56 nap alatt körbeautóztam az USA-t. Most, a nulladik nappal együtt, 57 naptári napon voltam úton. Bár, ha úgy vesszük, hogy az a 2002-es több, mint fél év maga egy nagy utazás volt, miközben azért tanultam is egy keveset, és amelynek lezárása volt az a road trip, akkor persze még van mit behozni. Na, mindegy, most itthon vagyok. Mikor indulunk újra?

Recap: Leaving Kiev and heading back home means that my Trans-Siberian journey has come to an end. With passing midnight during the 24 hours train ride from Kiev to Budapest and actually coming to the last day of this trip I set a new personal record: it’s been my longest journey so far. Up to this time, my road trip around the USA from the year of 2002 was holding the record when I drove all around the US crossing 36 states in 56 days. Now, adding day zero I’ve been on the (rail)road for 57 calendar days. Anyway, I am home right now. Planning my next trip…

54. nap, Kijev

A vonaton egy orosz lánnyal és a nagypapájával (tata - hogy a "közelben" maradjunk..., de tényleg csak a poén kedvéért, egyébként nagyon kedves volt; és az unokája is...) utaztam együtt, akik egy unokatestvér esküvőjére jöttek Kijevbe. Rajtuk, meg rajtam kívül még egy ukrán férfi volt a fülkében. Szerencsére a lány beszélt angolul, így könnyebben telt el a határátlépés hajnalok hajnalán.

Kijevben aztán Szergej barátom már várt a pályaudvaron. Első utunk egy étterembe vezetett, ami ahhoz a céghez tartozik, ahol ő is dolgozik. Itt megreggeliztünk, majd egy kis városnézésre mentünk. Hát, elég sokat változott a város mióta utoljára itt voltam. Akkor Szergejékkel síelni voltunk az ukrán Kárpátokban és csak egy napra jöttünk el Kijevbe, de azért elég sok mindent megnéztünk akkor. Most mindenhol építkeznek. Igaz, így is igyekezniük kell, mert jövőre már itt a foci EB és addigra mindennek kész kell lennie. A rövid városnézés után kimentünk Szergejékhez egy kis faluba, az estét is náluk töltöm. Bár még nincs teljesen kész a házuk, de azért már rendesen lakható. Szerencsére jó idő volt, így a kertben sütögettünk mindenféle húsokat. Nem mondom, hiányzott már valami ilyen kaja. Este átjöttek a barátaik, akik feltétlenül kíváncsiak voltak az utamra, így rögtön meg is néztünk pár képet, hogy aztán együtt szurkoljunk Klicskonak, bár a végére csak én maradtam ébren…

Kijev

Készül az új stadion az EB-re, Kijev

Szergej és Szolomija

Holnap (tulajdonképpen, már ma) reggel itteni idő szerint 11-kor (ami már otthoni idő szerint is csak 10 óra) indul a vonatom haza és elvileg hétfőn 11:20-kor érkezem a Keletibe. Persze, már nem Oroszországban vagyunk, így semmi sem biztos, a kijevi vonat is késett 20 percet.

Recap: I’ve visited my friend Sergiy in Kiev. He was waiting for me at the train station. After having breakfast in a small restaurant belonging to the holding he is working for, we went on for a sightseeing tour thru Kiev’s old town. I’ve noticed how much Kiev has changed in the last years or since I was here for the last time. They do have construction works everywhere in town, getting prepared for Euro 2012 (European soccer championship). We spent the rest of the day at Sergiy’s house in a small village in the outskirts of Kiev, where he is living with his family. I’ll take the train tomorrow (it’s already tomorrow by the time of going online, so I should rather write today) at 11am from Kiev and will be back in Hungary at 11:20am Hungarian time on Monday.

Külön-kiadás

Mielőtt végetérne a nagy utazás, lássuk, mi, hol, mennyibe kerül.

Let’s see the prices I had to face during my trip.

Oroszország / Russia (1 rubel = kb. 6,5 Ft / 1 Euro = ca. 40 rubel)

• 1 doboz kóla (az én mértékegységem) / 1 can of Coke: 25-40 rubel
• 1 kisüveg kóla (0,5l Coca-Cola, 0,6l Pepsi) / 1 small bottle of cola: 35-50 rubel
• 1 közepes üveg kóla (1l Coca-Cola, 1,25l Pepsi) / 1 medium bottle of cola: 37-50 rubel
• 1,5l szénsavmentes víz / 1,5l not sparkling water: 20-40 rubel
• 1l gyümölcslé / 1l fruit juice: 45-70 rubel
• 1 csomag szeletelt kenyér (300-500g) / 1 loaf of pre-packed bread: 15-30 rubel
• 10 dkg párizsi (szerű) / 100g of sausage: 150-300 rubel
• 10 dkg szalámi / 100g of salami or pepperoni: 250-400 rubel
• 1kg paradicsom / 1kg tomato: 30-60 rubel
• 1kg banán / 1kg banana: 25-50 rubel
• 1 busz-/villamosjegy (vidék) / 1 ticket for inner city bus or tram (countryside): 12-13 rubel
• 1 busz-/villamos-/metrójegy Szentpéterváron / 1 ticket for inner city bus, tram or subway St.Petersburg: 21-25 rubel
• 1 busz-/villamos-/metrójegy Moszkvában / 1 ticket for inner city bus, tram or subway Moscow: 28 rubel
• könnyű kaja (leves, főétel, ital) egyszerű étkezdében / 1 meal with soup, main course and drink in cheap eatery: 300-400 rubel
• 1,5 órás vonatút (ülőhely) / 1,5 hour train ride (seat): 800 rubel
• többnapos vonatút (4 fős kupéban) / multiple day train ride (4 berth compartement): 4-7000 rubel

ca. 300 rubel per fő

A legdrágább város Irkutszk, a legolcsóbb Tomszk volt. Szentpéterváron és Moszkvában inkább a hely turisztikai adottságaitól függ az ár. 
The most expensive place was Irkutsk and the cheapest one was Tomsk. The price level in Moscow and St.Petersburg depends on the touristic scale of the place.

Mongólia / Mongolia (1 Ft = kb. 5,5-6 tögrög / 1 Euro = ca. 1600 tögrög)

Mivel nincs saját gyártású dobozos kólájuk, csak import, ezért az a furcsa helyzet fordult elő, hogy a 0,33-as kóla drágább, mint fél literes…

Mongólia teli van magyar édesipari termékekkel: Cherry Queen, Tibi csoki, stb.

Tibi és a többiek

Az is érdekes, hogy mintha mindenhol szabott áron dolgoznának, alig van eltérés az árak között. Ugyanannyiba kerül minden a Góbi közepén egy százfős faluban, mint UB-ban a belvárosban.

As there is no domestic canned cola in Mongolia, the smaller canned version is more expensive than the larger bottled cola. The supermarket shelfs in Mongolia are packed with sweets and desserts from Hungary. Interestingly, they seem to work with fixed prices throughout the country with things costing the same in the middle of the Gobi and in downtown UB, as well.

• 1 doboz Coca-Cola / 1 can of Coke: 1000 tögrög
• 1 fél literes Coca-Cola / 1 small bottle of Coke 0,5l: 600 tögrög
• 1 literes Coca-Cola / 1 medium bottle of Coke 1l: 1000 tögrög
• 1,5l szénsavmentes víz / 1,5l of not sparkling water: 600 tögrög
• 1 csomag kenyér / 1 loaf of pre-packed bread: 300-600 tögrög
• 1 buszjegy (UB) / 1 bus ticket in UB: 400 tögrög
• kaja (leves, étel, ital)  egyszerű  kifőzdében / meal with soup, main course and drink in cheap eatery: 2-5000 tögrög
• kaja (főétel, ital) egyszerűbb étteremben / meal with main course and drink in cheap restaurant: 6-10.000 tögrög
• kaja (főétel, ital) jobb étteremben / meal with main course and drink in better restaurant: 10-15.000 tögrög

De az élmény megfizethetetlen, minden másra ott a MasterCard. Well, azért nem úgy van ám az. Először is, Mongóliában menőbb a Visa, másodsorban pedig a chipes kártyámat nem lehetett sehol használni, ahol próbáltuk. Sok helyen próbáltuk… Szerencsére volt másik kártyám egy másik banktól.

Ja, és dollárban is lehet szinte mindenhol fizetni. Vannak helyek, ahol eleve USD-ben adják meg az árakat. Még múzeumban is…

And you can pay with US dollars almost everywhere in the country, too. Even museums have their USD prices. I only had problems with my Master Card as Visa is more welcome in Mongolia. And my new card with the chip was not accepted at all. Luckily, I had another card from another bank without any chip.

Life tastes great in Ulan-Baatar

1000-3000 tögrög per fő, Kharkhorin

52. nap, Moszkva (újra)

Reggel olyan gyorsan kiértem a buszpályaudvarra, hogy még felfértem az előző buszra, így Vladimirban maradt egy kis időm sétálni. És ha már így alakult, megnéztem egy-két Andrej Rubljov freskót…

Délután kettőre értem Moszkvába. A szállás elfoglalása után már csak egy dolog volt hátra: elmentem a Jaroszláv-pályaudvarra és lefényképeztem a 0 km-t. Mármint a Trans-Sib 0. kilométerkövét, azt ugyanis innen számolják, mert régen innen indultak a vonatok. A túloldalán persze 9298km áll. Nézőpont kérdése, ugye. Ennek a valamivel több, mint 9000 kilométernek én kb. kétharmadát tettem meg, igaz, azt oda is, meg vissza is.

vagy a másik?

egyik vége

A transz-szibériai körutazásom ezzel hivatalosan véget ért, de az utazásnak még nincs vége. Még van 4 napom és jó pár kilométer hazáig, vár Kijev és még blog is lesz.

Recap: With arriving in Moscow at 2pm I completed my Trans-Siberian journey and I had only one more mission to accomplish: go to Jaroslavl railway station and take a picture of the 0 km stone of the Trans-Sib. The back of the post shows 9298 kms, which is the distance between Moscow and Vladivostok. Of these more than 9000 kilometres I travelled over two third, but both ways.

Completing my Trans-Sib trip doesn’t mean that my journey ends here, though. I still have 4 more days, quite a few kilometres and a few more posts ahead of me. And Kiev and my friend Sergiy are waiting for me, too.

51. nap, Suzdal

Hát, bizony itt az ősz. Érezhetően lehűlt az idő szeptember beköszöntével. Előkerült a polárpulcsi a hátizsák mélyéről, már nem csak „felesleges fél kiló”. Néha már azon is gondolkoztam, hogy a téli sapkát és a kesztyűt is elő kellene venni, de aztán „nyaralni jöttem” felkiáltással ezt elvetettem. Pedig az erős szél miatt még hidegebbnek tűnik. Főleg hajnalban. A szuvenír árusok már „ápdételték” a kínálatot.

Az első busszal érkeztem meg Suzdal-ba Vladimir-ból. A szállást ezúttal nehezebb volt megtalálni, pedig a város eléggé kicsi. De egyrészt zavaró, hogy ha az ember nem néz oda egy pillanatra, már el is ment az utca mellett, ahová be kellett volna fordulni, másrészt az LP-ben rossz házszám volt megadva. A városon keresztül kanyarog egy folyó, ami meghatározza az egész hely képét. Éppen ezért az utcák is össze-vissza mennek. Miután ráéreztem a léptékre már nem volt gond. Az is vicces, hogy a nap már szinte csak délről süt, nem „megy át a fejünk fölött”. Így aztán az ismert mondókát, miszerint „előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél”, a következőképpen lehetne átkölteni: „Előttem van észak, öő, minden más a hátam mögött…” Rövidebb is, könnyebb is megjegyezni és az ő persze nem kötelezŐ.

Itt a hostel, Suzdal

Folyópart, Suzdal

Már új a kínálat, Suzdal

Suzdalról azt kell tudni, hogy az egy főre jutó templomok, kolostorok, monostorok, stb. száma valószínűleg itt a legnagyobb. Szinte több van, mint lakóház. És a monostorok itt tényleg erőd jellegűek, házakkal, templomokkal, tehenekkel, meg minden egyéb kellékkel. És még egy kreml is van, bár az elég kicsi.

Megmentő monostor belülről, Suzdal

Megmentő monostor kívülről, Suzdal

másik monostor, Suzdal

Ezen kívül van egy egész jó skanzenje, ahol a környékről idehozott fából készült épületeket lehet megnézni. Kicsit furcsa is ebben a környezetben, hogy a főutcát azért még Lenin útnak hívják.

Feltámadás templom, skanzen, Suzdal

skanzen, Suzdal

skanzen, Suzdal

Recap: It’s getting colder as the days pass. So it is not very surprising that most of the souvenir stalls offer wool gloves, hats and thick socks. Suzdal itself is a tiny little town with almost as many churches and monastries as houses. It is hard to make a picture with just one in the frame. It’s also home of an open-air museum for wooden architecture with wooden buildings brought to here from the sorrounding region, including churches, houses or windmills. And there is a small kremlin, too. The landscape is characterised by a small river curving thru the centre of the village and narrow streets whirling around.

Kreml, Suzdal

piactér, Suzdal

3 in 1, Suzdal

65. születésnap: Freddie Mercury

Ma lenne 65 éves Freddie Mercury.

Nem akartam erről külön posztot, de amikor ma visszaértem a hostelbe a lenti kép fogadott. Lufik, feliratok mindenhol, és egész nap Queen szólt. Este pedig egy közeli bárba megyünk néhányan Freddie Mercury emlékestre.

Amúgy már az előző bejegyzésben is elrejtettem utalást eme jeles esemény alkalmából. Az első helyes megfejtő jutalomban részesül! (Egyébként is érdemes lehet kommentelni…)

 

The Show Must Go On

 

Recap: It’s a special entry honoring Freddie Mercury who would celebrate his 65th birthday today. And it’s been celebrated in the hostel, too. When I came back from my sightseeing trip, the hostel was decorated with balloons and Queen has been played all day long. There is also a Freddie Mercury tribute party in a nearby bar this evening. (I’ve already placed a hint for this special occasion in my last regular entry. The first to find will receive a gift.)

48-49. nap, Szentpétervár (2. rész)

Kihasználva a napsütéses napokat és a vészjósló előrejelzést az utolsó pétervári (fél)napomra, a tegnapot és a mai napot szabadtéri városnézéssel töltöttem. Tegnap bejártam fél Szentpétervárt, a Néva mindkét partját meg egy kicsit keresztül-kasul. A napot a „szomszédban” lévő Feltámadás templomával kezdtem, ami igencsak emlékeztet a moszkvai Blazsenij székesegyházra. Mondjuk, arról mintázták, úgyhogy nem csoda. Innen a Mars mezőn keresztül a Nyári palotához vezetett az utam, de az zárva volt. Már két éve zárva van. Hát, nem kapkodják el, ami azt illeti. Na, mindegy, szemben, a Néva túloldalán ott parkol az Aurora, gyorsan le is fényképeztem. Majd, mivel időmből bőven tellett, átmentem a túlpartra a Péter-Pál erődbe. Közben „delet lőttek”, ideje volt valami park után néznem, ahol megebédelhettem a magammal hozott sütiből. Ezt is letudtam a Palota-híd Strelka-ba vezető oldalán, a régi világítótornyok tövében. A vasárnap kora délutánt, mint sok helyi, én is a Palota téren (a Téli palota előtti tér) töltöttem ejtőzéssel. Hogy aztán újult erővel vessem magam a rám váró feladatok elé. Innen elcaplattam a közeli katedrálishoz, aminek a tetejéről remek kilátás nyílik a városra. Ide muszáj volt fellépcsőzni.

Feltámadás katedrális, Szentpétervár

Péter és Pál erőd, Szentpétervár

Strelka, Szentpétervár

Lazing on a Sunday afternoon, Palota-tér

Lazing on a Sunday afternoon, Palota-tér 

Lazing on a Sunday afternoon, Palota-tér 

Lazing on a Sunday afternoon, Palota-tér 

Vacsorázni egy olcsóbb kifőzdében voltam, ahol szokás szerint egy szoljanka (tipikus orosz leves) volt az első fogás. Egyébként is, ilyenkor megpróbálok helyi kajákat enni. Ittlétem alatt többféle kvasz-t is kipróbáltam már. Elég különbözőek, volt, ami kifejezetten ízlett, de olyan is, amelyik egyáltalán nem. Persze a legdrágább volt a legjobb eddig. Nem, a kaviárt nem fogom tesztelni…

Majd az este nagy részét a hostelben töltöttem és vártam, hogy elmúljon éjfél. A Palota hidat (és az összes hidat a Néván, de hozzánk ez van a legközelebb), ugyanis éjjel 1 órakor felnyitják, hogy a nagyobb hajók is át tudjanak menni. Ez nagy helyi látványosság, egy csomó ember bámészkodott a partokon, de be lehet fizetni direkt ilyen hajókirándulásra is. Csak arra kell figyelni, hogy a jó oldalon legyen az ember, mert hajnali 4-ig vagy 5-ig nem engedik le a hidakat, így könnyen pórul járhatunk.

Szentpétervár

Palota híd, Szentpétervár

Smolnij katedrális, Szentpétervár

Ma a messzebb lévő látványosságok voltak soron: a Smolnij katedrális és a Nevszki kolostor és temető, ill. hazafelé kipróbáltam a metrót is.

A holnap estét újra vonaton töltöm, Vladimir-en keresztül Suzdal-ba megyek. Ott egy napot leszek, majd egy éjszaka Moszkva, onnan pedig Kijev a terv.

Recap: Enjoying the sunshine I spent the last two days with some sightseeing in historic St. Petersburg. Started my walking tour at the nearby Ressurection cathedral and walking thru the Mars fields to the Summer Palace, which has been closed for two years… Spotted the cruise ship Aurora across the Neva, then crossed the river going to the Peter & Paul fortress and returning to the Winter Palace by passing by the old rostral columns (depicted on the 50 rubel note). I was just hanging out on Palace square for a bit before climbing to the colonnade of St. Isaac cathedral. The view of the city is amazing from the top. After midnight, I went to the Palace bridge again and watched raising it for larger ships to cross. It is an everyday ceremony with quite a few spectators watching it from both sides of the river. But one has to be careful, ’cause the bridges of the Neva remain open till 5 am, so you better be on the right side.