Péntek délután már fél nap szabimat töltöttem, így nem volt akadálya,
hogy egy déli ebéd után 1-kor elinduljak Írország felé. Az első megálló csak ¾
órányira volt, Szenes Laci garázsánál találkoztunk Laciékkal. Kis át- és
bepakolás után fél 3 felé indultunk útnak. Jó magyar szokás szerint, na meg
mert a Mini tankja sem éppen végtelen, teli tankoltuk a kocsikat a határon,
majd az autópályát elkerülve folytattuk utunkat a bécsi főpályaudvarra. Erre a
70km-re nem nagyon érte meg matricát venni, ráadásul a legjobb autós rádiót, a
kedvenc Ö3-t hallgatva az is kiderült, hogy egy baleset miatt Bécsben a
Tangente és a Gürtel is áll, legalább fél órás késéssel kellett volna számolni.
De így nem nekünk. Mi Bécs eddig számomra is ismeretlen részein keresztül
szépen begurultunk a pályaudvar „Autoreisezug” feliratú kapuján. A Miniket itt
ugyanis bevagoníroztuk, Düsseldorfig közösen utaztunk egy éjszakai vonattal.
Lefekvés előtt megvacsoráztunk, megnéztünk egy filmet a laptopomon, aztán
átaludtuk szinte egész Németországot, hogy szombat reggel már ’majd 1000
kilométerrel közelebb a célhoz ébredjünk föl. Sajnos kábé egy óra csúszásban
voltunk mire végre legurultunk a Minikkel a vagonokról, így bele kellett húznunk,
hogy elérjük a kompot Doverbe. Végül időben ott voltunk, így a terv szerint
folytathattuk utunkat, immár az út bal oldalán haladva Brighton felé. Brighton
előtt úgy 20 kilométerrel kezdtünk el szállást keresni, de sehol nem volt
szabad szoba, szombaton, a tengerparton elég nehéznek tűnt a helyzet. Végül egy
kocsmában körbetelefonálták a környéket és kicsit visszább találtak nekünk egy
szobát. Szombaton összesen 5 országot érintettünk: Németország, Hollandia,
Belgium, Franciaország, Anglia.
Autoreisezug Bécs-Düsseldorf |
Dunkirk-Dover |
Vasárnap már igazi program volt a terveinkben, nem csak utazás valami
felé. Aznap volt ugyanis a híres London-to-Brighton Mini Run, azaz egy Minis
túra 2100 Mini részére Londontól Brightonig, ahogy ezt a nevéből is sejteni
lehetett már. Mi a végállomáson terveztük megnézni a Minis seregletet. Annyira
jól sikerült az időzítés, hogy az első pár száz autó már meg is érkezett, de a
lezárt területre még nem nyitották meg a kapukat. Mi gyorsan kerestünk
parkolóhelyet a közelben és mire találtunk, épp megnyitották a kapukat is a parti
sétányra. Két óra alatt körbesétáltuk a felsorakozott egyre nagyobb számú
Minit, megnéztük az árusokat, régi ismerősökkel is összefutottunk (Little Car
Company), ettünk egy Fish and Chips-et a mólónál (jobb volt, mint 8 éve…), majd
délután 1-kor továbbindultunk Írország felé.
London-to-Brighton @ Brighton Madeira Rd |
Ed China a Wheeler Dealers-ből @ L2B |
A következő 600 km logikusan két részre osztható volt, pont útba esett
a régi Mini gyár Longbridge-ben (Birmingham), ahol egyébként első IMM-em is
volt 2009-ben. Naná, hogy beálltunk a gyárkapu elé, és vasárnap lévén, senkit
nem is zavartunk, így vagy egy fél órát töltöttünk ott fényképezkedve.
Otthagytuk a névjegyünket :-) Mini gyár, Longbridge, Birmingham |
A komp csak hajnali 2-kor indult Wales-ből, így bőven maradt időnk,
hogy az utolsó 300 km-t megtegyük, így kicsit kíméletesebbre fogtuk a tempót,
de még így is naplementére ott voltunk a közelben. Gondoltuk, ha már erre
járunk, nézzük meg Bangor-t. Na nem mintha bármit is hallottunk volna korábban
róla, de hát volt egy csomó időnk és ez tűnt a környéken a legnagyobb
városkának, ami ráadásul a tengerparton is fekszik, így adtunk neki egy esélyt.
Hát, nem sok minden volt, de beültünk egy pubba és valahogy eltöltöttünk
egy-két órát. Éjfélre így is Holyhead-be értünk. Most épp várunk a 14-es
sorban, hogy felhajthassunk a kompra, mely már Dublinba visz minket.
Bangor |
A post-ot feltölteni már Dublinban tudtam. Hajnali 6-kor gurultunk le a kompról. Első utunk a Guiness sörfőzdéhez vitt, ami azonban csak 9:30-kor nyit, így jobb ötletünk nem lévén, beültünk egy kávézóba a közelben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése