Ulánbátorba két héttel ezelőtt a felkelő nappal érkeztünk és most ugyanúgy
egy hűvös hajnalon hagytam el a várost. Meg volt a maga hangulata az egésznek.
Egészen addig, amíg… a buszomba bele nem hajtott egy autós… Két nap, két
karambol. Azt hiszem, az az 50 tögrög és pár cukorka, amit áldozatként egy-egy
ovoo-n hagytam nem tartott ki végig. Pedig én mindent megtettem, még buddhista
„sálakat” is vettem.
Na, de vissza a buszhoz. Szerencsére nem volt tele, ezért két hely is
jutott, így bőven volt hely kinyújtani a lábam. Viszont, amit a helyiek (főleg
mongolok és burját oroszok utaztak) műveltek a szabad helyek elfoglalásakor, az
komoly esettanulmánynak is beillett volna. Mindenesetre kívülről vicces volt. A
határ az ideúthoz képest egy röpke pillanat volt. Bár a mongol oldalon
megálltunk egy étteremnél Sukhbataar-ban, amit már persze úgy ismeretem, mint a
tenyeremet, a közúti határátkelőnél minden flottul ment. Mindenki szépen
leszedte a cuccát, besétált az ellenőrzésre, visszaszálltunk, megint jöttek és
ellenőriztek, majd ugyanez még egyszer az orosz oldalon. Viszont legalább egy
óra alatt mindennel végeztünk. Végül összesen 12 óra alatt értünk Ulan-Ude (UU)
városába, ahol megint egy órával előrébb járnak, mint Mongóliában. Itt most Bp
+ 7, ill. ami ennél sokkal fontosabb, Moszkva + 5 óra van. Meg a világ
legnagyobb Lenin-feje. Már láttam is. De holnap még alaposabban szemügyre
veszem. Ma ugyanis inkább elmentem a pályaudvarra és megvettem a jegyem
Irkutszkba. Holnap délután indulok és este már elvileg ott is leszek.
 |
| az első dolog, amit láttam Ulan-Udéban: a világ legnagyobb Lenin-feje |
Recap: Back in the USSR! My bus to Ulan-Ude had an accident in UB again. I
think, the 50 tögrögs and the few candies I left at the ovoos in the Gobi
offering the gods in exchange for getting me a safe trip have not lasted
long enough… At the end, the bus trip to Russia turned out to be a good choice,
though. With only an hour of waiting at the border, we arrived in Ulan-Ude 12
hours after departing in UB. Getting off the bus I was already facing the
world’s largest Lenin-head. And I already bought my train ticket to Irkutsk for
tomorrow afternoon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése