2024. március 11., hétfő

Március 9-10., szombat-vasárnap, 19-20. nap: Halden-Koppenhága-Bréma

Ez a poszt valamilyen módon egy átkötés lesz. Elhagyom Skandináviát, de Bergenhez kapcsolódva maradok a Hanza-városoknál.
 
Halden, ahol csak megszálltam péntek este, az utolsó nagyobb város Norvégiában délre haladva, utána már Svédország következik. Nem sok mindent találtam róla egy gyors keresés után. Van egy erődje, amit nem volt nehéz kiszúrni, egy domb tetején található, a város fölé magasodva, ráadásul a szállásom is a domb tövében volt, így ezt akkor kvázi meg is néztem. Ezen kívül van egy tiszta folyója. Hogy honnan tudom, hogy tiszta? Hát, úgy is hívják, hogy Tista... Lenne még hasonló a Tiszával is, de ettől most megkíméllek benneteket.
 
 
A vonat pontosan érkezett Halden állomására, hamar át is léptük a határt és mindössze 5-6 perc késéssel érkeztünk meg Göteborgba, ahol kábé 40 percem volt a csatlakozásig Koppenhágába. Ez pont elég volt arra, hogy kimenjek a pályaudvar elé, de arra nem, hogy be is menjek a városba.
 
Koppenhága felé az elején alig voltak a vonaton, de Malmö-től szinte tele is lett. Most sem késtünk szinte semmit, így hamar oda is értem a szállásra, aminek a neve Cabinn. Kis egyen panelek vannak, egy-két ággyal és egy fürdőszoba "szekrénnyel". Ezzel nem is lenne gond, tudtam, hogy ilyet foglalok. De a becsekkolás is automatikusan működik, amit sikerült elég bonyolulttá tenniük, a szobaszámot sms-ben kaptam meg, például... Na, mindegy, egy éjszakára jó lesz. Mivel a szállás mellett közvetlenül egy IKEA volt, nem volt kérdés, hogy ott kezdek egy vacsorával. A kaja kiválasztásánál (itt is self order oszlopok vannak) egy menüre esett a választásom, de azt nem írták, hogy hány darab húsgolyó van benne. Nagyon rendesek voltak, elmentek megkérdezni, kiderült, hogy 8. Ebben csak az a vicces, hogy úgy egyenként megrendelve a menü elemeit 10 dán koronával olcsóbb lett volna. Amikor mondtam nekik, hogy ez így elég furi, láthatóan nagy fejtörést okoztam nekik, hiszen napok óta így adják ki, de az enyémet 12 húsgolyóval készítették el :-). 
 
Aztán irány kicsit Koppenhága. A többi Skandináv országhoz képest itt nem olyan régen voltam, már emlékszem dolgokra, így most ez főleg csak egy csatlakozsra váró megálló volt számomra. Jó kapocs: Dániát szintén kicsit átmenetinek érzem. Ha ránézek a térképre, nekem már nem Skandinávia, a zászlójuk, az állam formája, a mentalitásuk, a pénznemük viszont egyértelműen igen. (Ez utóbbiakat figyelembe véve leginkább Finnország lóg ki a sorból, de ott meg sokat számít, hogy ők is a keleti blokk voltak.)
 
Szóval, Koppenhága. Kábé fél óra alatt jutottam el a parti úton az IKEA-tól a Nyhavn városrészig. Itt is vannak színes házak a kikötőben, mint Bergenben, a különbség csak annyi, hogy a kikötő keskenyebb és a házak kicsit színesebbek.  Visszafelé Koppenhága belvárosán keresztül mentem a szállásra.
 






Egy kis filmnézés után le is feküdtem. Sajnos a szomszédban elég sokáig ordibáltak, csapkodták az ajtót. Megkértem őket, hogy hagyják abba (tök normálisan), de mivel csak folytatták, szóltam a recepción is. Sajnos, ez sem sokat segített, de aztán egy idő után elmentek, gondolom, mentek a városba bulizni.
 
Vasárnap nem kellett túl korán indulnom, közel volt a szállás a pályaudvarhoz. Na, a koppenhágai pályaudvar nem tartozik azok közé a pályaudvarok közé, ahol jó várakozni. Csak pár perccel a vonat indulása előtt tolták be a kocsikat, nem lehetett korábban felszállni, viszont egyszerűen a pályaudvaron nincs elég pad. Mivel mások is láthatóan a kávézók kihasználatlan székeit vették igénybe, én sem hezitáltam, a 7Eleven előtti székek pont megfelelőnek tűntek. Hamburgba jó 6 perc késéssel érkeztünk, ami sokkal jobb, mint idefelé fordítva, amikor háromnegyed óra volt a késés. Most ez nem fért volna bele, mert menetrend szerint csak 38 percem volt a csatlakozásig Bréma felé. Így viszont még arra is maradt időm, hogy vegyek magamnak valami kaját. Emlékeztem egy Rewe-re az állomáson, el is caplattam oda, de zárva volt. Basszus, vasárnap van... Szerencsére a döneresek, péksütisek nyitva voltak, így az egyik töröknél vettem egy fél csirkét sült krumplival.  
 

A pénteki sztrájk hatása még nem múlt el vasárnapra sem, volt egy kis káosz, kiírták a vonatot az egyik vágányra, de azt mondták, hogy egy másikról megy majd. Ami megnehezítette a dolgokat, hogy mindkettőre érkezett vonat és még a személyzet sem tudta, hogy melyik lesz végül a jó vágány. De 5 perccel az indulás előtt eldőlt minden. Szerencsére a káosz miatt nem foglalkozott senki a helyjegyekkel (nem volt kötelező, ezért nekem nem is volt), és bár tele volt minden hely, nem akart senki felállítani az egy órás úton Brémáig.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése