ma 9 éve történt: Törökország - Göreme-Uchisar

2011. május 29., vasárnap

Ma, mint amúgy végig Göremében sokkal lazább napom volt. Mivel a busz csak éjfélkor indult, ezért mindenre rengeteg időm volt. Újra el akartam menni Uchisar-ba, hátha be tudok kukkantani egy ilyen galambdúc házba, amit ma is sokan használnak. Amit előre kinéztem magamnak, abból kijöttek és szuvenírt kínálgattak, így ez kilőve. Végül a vár másik oldalán vetettem egy gyors pillantást egy nyitott ajtón keresztül egy lakószobába. Uchisar-ba gyalog mentem, de stoppal mentem vissza.

a rendőrség sem egy modern épületben kapott helyet

Mivel elég későn reggeliztem és éhes sem nagyon voltam, kihúztam 5-ig a kaját. Ekkor elmentem a pékhez, ahol annyira frissen sütöttek sajtos kenyeret, hogy külön nekem csinálták. És bár eredetileg az útra akartam vásárolni, mégis, muszáj volt belőle enni frissiben.

Később egy USA-ban tanuló szír sráccal elmentünk naplementét nézni a kanyonba, de hideg volt és az ég is felhős volt, így végül azt nem vártuk ki.

Este 9-kor elkészítettem az utolsó tasakos levesem és jól bevacsoráztam. 

Utána már csak ki kellett várni az éjfélt. Addig beszélgettünk az ételmérgezéssel lábadozó angol sráccal (az angol beteg...), a szír sráccal meg az újonnan érkezett szlovén lánnyal.

ma 9 éve történt: Törökország - Göreme

2011. május 28., szombat

Előző nap még úgy terveztem, hogy ma az Ihlara-völgybe megyek. Kértem is reggelit 1/4 8-ra, hogy az első, 8 órás busszal el tudjak menni. Végül aludtam rá egyet és nem mentem el. Háromszor kellett volna átszállni, több szakaszon csak kevés busz van, hétvége van, és nem akartam lekésni sehol az utolsó buszt visszafelé.

Na, mindegy, elmentem a skanzenbe (Göreme Open Air Museum). Ide is beengedtek ingyen, sőt a külön fizetős templomba is, így megint spóroltam 23 lírát (15+8). Mivel gyakorlatilag nyitásra értem oda, ezért legalább az első pár templomot és kápolnát a tömegek nélkül tudtam megnézni. A "Sötét templom" tényleg elég látványos.

Visszafelé tettem egy túrát a Z... (nem tudom elolvasni) völgybe. Itt egyszer csak mellém szegődött egy kölyökkutya, aki végig velem jött. 

Ma ebédre és vacsorára is levest csináltam magamnak. Este vettem kis nasit és megnéztük a hostelben a BL döntőt.

ma 9 éve történt: Törökország - Göreme-Kaymakli-Uchisar-Göreme

2011. május 27., péntek

Az éjszaka lassan telt el... De 7-kor végre elindult a busz és alig 8 után ott is voltam Göremében. A szállás a tér túloldalán volt, így nem volt nehéz megtalálni. A szoba csak 10-től volt kész, addig megvettem a buszjegyet Ankarába.

Ahogy elfoglaltam a szobát, kicsit rendbe szedtem magam, majd elindultam Kaymakli felé, a földalatti városhoz. Itt szerencsére beengedtek az újságíróival, így 15-öt spóroltam.

Visszafelé kiszálltam Uchisar-nál, ahol bementem a várba. Itt féláron tudtam bemenni, de inkább azt mondanám, hogy vesztettem 2,5 lírát, mint hogy spóroltam ennyit. Nincs bent semmi. De tényleg semmi.

Innen elindultam a Galamb-völgybe. Mentem egy jó órát, de az ösvény eltűnt egy sziklafal oldalában. Nem másztam, inkább kerestem egy kivezető utat. Igazság szerint, szerintem itt kellett volna lejönni és a másik ösvényen elindulni Göreme felé. Na, mindegy, a lényeg így sem maradt ki. Göremébe végül a főút mellett sétáltam vissza.

szőnyegtisztítás, első fázis: a mosás

szőnyegtisztítás, második fázis: a hőkezelés

A hostelben főztem egy levest (na, csak nem feleslegesen cipeltem a cuccokat), majd volt egy kis traccs, de aztán elég hamar elment a társaság lefeküdni. Én is fáradt voltam.

Amúgy, ahogy sejteni lehetett, egész más erre minden. Minden "very touristic". Turista mindenfelé, amerre az ember néz, sokan beszélnek angolul a helyiek közül, drágább minden, stb.

ma 9 éve történt: Törökország - vonaton

2011. május 26., csütörtök

Hát, ma nem igazán történt semmi...

Jó sokáig aludtam, asszem' 10-kor keltem. Megreggeliztem. Végül a húsos cuccot ettem, mert a hűtő nem működött és nem akartam, hogy tovább álljon a melegben. 

Délután 4 óra felé "megfürödtem", megebédeltem, összekészülődtem.

Nagyjából ekkor zárult be a kör. Erre már jártam Malatya-ba menet.

A legnagyobb esemény az volt, hogy Sivas állomáson nagyon búcsúzkodott egy fiatal srác népes családja. Volt ott síp és dob, ölelkezés és sírás.

talán bevonul katonának

Ma nem késett egy órát a vonat, csak 50 percet, pedig kivételesen nem bántam volna annyira. Na, mindegy, ha már így alakult, átbuszoztam az otogar-ra, ahol az éjszakát fogom tölteni.

ma 9 éve történt: Törökország - Ani

2011. május 25., szerda

Reggeli előtt gyorsan elrohantam a pályaudvarra jegyet venni. Az egyetlen vonatról nem akartam lemaradni...

Gyors reggeli, majd kicsekkolás, de a cuccokat legalább ott tudtam hagyni. A hapsi már várt és Jennifer is ott volt időben, így, ahogy megbeszéltük, 9-kor el is indultunk.  Mivel csak ketten leszünk, ezért kicsit drágább a túra (35 helyett 50 líra), de ez még így is csak a fele az általam tervezettnek. 

Ani baromi jó. Magáról a romokról nem nagyon akarok írni (itt találtok infókat: link), de minden pénzt megért. Amúgy az örmény határon van, így a telefonom át is állt, jött az sms, hogy üdvözölnek Örményországban...

közel a határ...

a szurdok és a folyóvölgy a határ

Valamivel 1 után értünk vissza Kars-ba. Mivel nekem csak éjfélkor indult a vonatom, ezért Jennifer indulásáig még csatlakoztam hozzá és sétáltunk kicsit a városban. Aztán visszamentem a hotelbe. 

Gondoltam, olyan 5 körül elindulok a pályaudvar felé, közben veszek kaját, majd az állomáson csövezek éjfélig. Mielőtt elindultam volna, akkora vihar kerekedett, hogy csak úgy beleremegett az egész hotel minden dörgésbe és iszonyatosan fényeseket is villámlott. Nagyon közel csaphatott be. Aztán este 6 felé kezdett tisztulni az idő. Szemerkélő esőben indultam el. Útközben vettem aszalt barackot, dönert, valami húsos péksüteményt. Még korábban találtam egy olcsó boltot, ahol kólát és vizet vettem.

Az állomáson hideg volt és nagyon kényelmetlenek voltak a székek. Aztán még egy idős bácsi is bejött, aki végigordibálta magában a várakozást. Hát, ez volt a legrosszabb várakozás eddig...