ma 9 éve történt: Törökország - Urfa-Diyarbakir

2011. május 22., vasárnap

Ma arra keltem, hogy nem történik semmi... Ez így önmagában nem is lenne baj, de elvileg fél 8-tól reggelinek kellett volna lennie.  Na, mindegy, gondoltam, megoldom magamnak az utcán a kérdést. Hát, ja, gondoltam. Az ajtó be volt zárva és se kulcs, se ember. Kopogtam az összes ajtón, ami nem számozott szoba volt, de senki nem jelentkezett. A recepción található telefonon megpróbáltam felhívni a névjegyen feltüntetett számokat, de egyik sem kapcsolt. Eléggé ideges lettem, mert nekem időből van a legkevesebb. És ugye: time is money.

Eléggé ... (ezt nem tudom elolvasni :-) ), hogy hogy lehet, hogy csak úgy bezárnak. Nem is nagyon akartam először fizetni, de aztán nagy nehezen telefonált a főnöknek, hogy jöjjön, mert ... (ezt sem tudom elolvasni...) a recepciós, aki egyébként az egyik szobában békésen aludt és nem beszélt angolul. Jött is aztán. Mondtam, hogy ez így nagyon nem oké, és persze nem fizetem ki a teljes árat (50 TL). Mivel a pénztárcámban csal 50-es és 20-as volt, ezért kézenfekvő volt, hogy egy 20-ast leszek hajlandó fizetni. Egy csomó időmet elvették és a reggelitől is elment aztán a kedvem. Felajánlotta, hogy délután 1-kor kivisz a buszpályaudvarra ingyen. Hát, kösz! Ezzel ki vagyok segítve. Addigra én már javában úton akarok lenni.  Úgyhogy végül azonnal kicsekkoltam, fizettem egy 20-ast, aztán az összes cuccal mentem várost nézni.

 

Valamivel 10 után kibuszoztam a buszpályaudvarra. Van-ba csak este 9-kor ment volna busz, így egy Diyarbakir-i járatra szálltam fel, ami útba esik. A busz egyébként eléggé jó. Mint a repülőn, itt is felszolgálnak italt, ami jól is esett, mert a vizemet lent hagytam a hátizsákban. Egyébként mellettem egy török egyetemista srác ül, aki végigbeszélgeti az utat. Próbálja gyakorolni az angolt.

Diyarbakirban a buszpályaudvaron sajnos csak az este 11-es buszra kaptam jegyet, ami kábé reggel 6-ra lesz Van-ban. Így viszont van időm bemenni a városba. Elég pozitívan csalódtam, bár nem sok szépet írtak róla. A régi város egy városfalon belül van.  A régi palotától rálátni a Tigris folyóra.

A várfal mellett és rajta sétálva lerohantak a parkban pihenő gyerekek. Nem sok idegen turista jár erre.  Végig követtek és beszéltek hozzám törökül meg azt a két angol szót ismételgették, amit tudtak. Az egyik mindig a "yes" volt.

Aztán elhatároztam, hogy elsétálok a befelé látott bevásárlóközpontig. Hát, ja, vagy másfél órát sétáltam, mire odaértem... Pedig nem tévedtem el, végig arra mentem, amerre azelőtt befelé a busszal jöttünk.

Közben azért történt egy kis incidens: Egy rendőrállomásnál kipattant két civil ruhás rendőr egy páncélozott autóból és odarohantak hozzám és odavittek a kocsihoz. A fényképezőgépemet kérték. Eléggé ideges lettem, mert nem tudom, miért szúrtak ki engem. Meg akarták nézni a képeket, mert biztos lefényképeztem a rendőrséget. Mondjuk, nem tudom, miből gondolták, mert pont el volt rakva a gép a válltáskámba. Na, mindegy, szépen elkezdték visszanézni az összeset és csak hajtogatták, hogy "next, next", mikor már látták a korábban a városban készült képeket és azon sem volt rendőr. Izgultam rendesen, mert a nap elején csináltam egy képet egy rendőrről, akivel anno jól elbeszélgettem, vagyis inkább a pontjáról készítettem, de ő nem ellenkezett. Szerencsére azonban addig a képig nem jutottak el, mert mondtam, hogy már egy hete Törökországban vagyok és nem gondolják komolyan, hogy az összes képet végig akarják nézni. Meg a file info-ban azt is mutattam, hogy már a ma délután 2-kor készült képeknél járunk és semmiféle kép nem volt róluk, így aztán nehéz is lett volna 6-kor lefényképeznem őket... A túlbuzgó kopasz, aki megállított, csak hajtogatta, hogy "next, next", de szerencsére odajött egy öregebb főnökféle,  akinek egyből leesett, hogy nem fényképeztem őket és elküldött. Ekkor már persze barátságosan búcsúzkodtak.

Na, innen 5 percre volt a bevásárlóközpont...

A Migros-ban vettem egy mézet meg egy kólát. Le is fényképeztem, hogy igen érdekes az árképzés, mert az 1 literes kóla 1,40 volt, a fél literes meg 1,45... Persze a kasszánál a vonalkód 1,69-et húzott le. Hát, olyan hangulatban voltam, hogy reklamáltam. Vissza is adták a pénzt.

Ezután már csak visszabuszoztam az Otogar-ra és várom az este 11-et.