2011. május 25., szerda
Reggeli előtt gyorsan elrohantam a pályaudvarra jegyet venni. Az egyetlen vonatról nem akartam lemaradni...
Gyors reggeli, majd kicsekkolás, de a cuccokat legalább ott tudtam hagyni. A hapsi már várt és Jennifer is ott volt időben, így, ahogy megbeszéltük, 9-kor el is indultunk. Mivel csak ketten leszünk, ezért kicsit drágább a túra (35 helyett 50 líra), de ez még így is csak a fele az általam tervezettnek.
Ani baromi jó. Magáról a romokról nem nagyon akarok írni (itt találtok infókat: link), de minden pénzt megért. Amúgy az örmény határon van, így a telefonom át is állt, jött az sms, hogy üdvözölnek Örményországban...
![]() |
közel a határ... |
![]() |
a szurdok és a folyóvölgy a határ |
Valamivel 1 után értünk vissza Kars-ba. Mivel nekem csak éjfélkor indult a vonatom, ezért Jennifer indulásáig még csatlakoztam hozzá és sétáltunk kicsit a városban. Aztán visszamentem a hotelbe.
Gondoltam, olyan 5 körül elindulok a pályaudvar felé, közben veszek kaját, majd az állomáson csövezek éjfélig. Mielőtt elindultam volna, akkora vihar kerekedett, hogy csak úgy beleremegett az egész hotel minden dörgésbe és iszonyatosan fényeseket is villámlott. Nagyon közel csaphatott be. Aztán este 6 felé kezdett tisztulni az idő. Szemerkélő esőben indultam el. Útközben vettem aszalt barackot, dönert, valami húsos péksüteményt. Még korábban találtam egy olcsó boltot, ahol kólát és vizet vettem.
Az állomáson hideg volt és nagyon kényelmetlenek voltak a székek. Aztán még egy idős bácsi is bejött, aki végigordibálta magában a várakozást. Hát, ez volt a legrosszabb várakozás eddig...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése