Feliz Viaje!

Amikor a lentieket írtam, még a baleset előtt voltunk, de ez jó apropó a special edition bejegyzésre.

Mivel most éppen majdnem másfél napot utazunk (Chiclayo-Nazca), van egy "kis" idő írni mindenféléről. Például a távolsági közlekedésről, ha már...

Mivel Peru elég nagy, ezért a távolságok is óriásiak (huh, ez nagyon evidensen hangzik), ezért aztán muszáj hosszú utakat tenni (nem bírok leállni), ha el akarunk jutni valahova. Erre ugye több mód is szóba jöhetne: autó - nincs; vonat - nemhogy nekem sincs, Perunak is csak két vonal; repülő - utálok repülni és még csak nem is lát semmit az ember kőzben; marad tehát a busz. Na, abból van itt bőven. Van egy rakat busztársaság, amik behálózzák útvonalaikkal az országot. A teljesség igénye nélkül pár név: Cruz del Sur, Civa, Moviltours, Erick el Rojo, Flores, Soyuz, stb. Persze, vannak jobb és gyengébb társaságok. Mi igyekszünk a jobbnak mondottakat választani. Az etalon állítólag a Cruz del Sur. Aztán, persze, vannak olyan helyek, ahova nem jár ez vagy az a cég. Ilyen volt például északon Chachapoyas, oda a Civa nevűvel mentünk. De társaságonként is eltérő a buszuk felszereltsége, komfortfokozata, ezeket külön megnevezéssel is ellátják. A Civa-nál például van Econociva, Superciva és Excluciva (minőség szerint növekvő sorrendben). A Cruz del Sur-nál jóval több féle besorolás létezik, azokat nem jegyeztem meg. Általában az ülések dönthetősége az egyik szempont a besorolásnál, de egyéb szolgáltatásokban is eltérhetnek. De itt még nincs vége a tengernyi opciónak, ugyanis a buszon belül is (általában) két osztály van. Az alsó szinten van a jobb, kényelmesebb, komfortosabb szekció, míg az emeleten az egyszerűbb, alacsonyabb osztály. Árban alig van különbség, legalábbis forintosítva, ezért, ha lehet, a hosszú, sokszor éjszakai utak miatt az alsó szinten lévő, a Cruz del Sur-nál egyszerűen csak VIP-nak hívott lehetőséget választom.

Az ellátás nagyon hasonlatos a repülőkön megszokotthoz (well, nem a fapadosra gondoltam, hanem a "rendes" járatokra). Egy utaskísérő szolgálja fel a napszaknak megfelelő ételt, ami a legtöbb esetben még finom is. A jegy megvásárlásakor van lehetőségünk menüt választani, legtöbbször normál és vega opciók vannak, de előfordul, hogy ezt még részletezik és csirke és rendes hús közül is lehet választani. A buszok nagy többségén van wifi, ami alapfokú netezésre (whattsapp, viber, sporthírek) elegendő, de a geográfiai adottságok miatt nem stabil, ezért az adóbevallást mondjuk nem itt csinálnám. Az ülések dönthetőek, különböző mértékben, de erről már volt szó. Szerintem amúgy 180 fokban döntve már nem komfortos az érzés, olyan fura... Az előttünk lévő ülésből hajtható le a lábtámla és ennek a másik oldalán van a mobil tálca, amit étkezésnél lehet felilleszteni az ülésünk karfájára. Némely buszon saját, ülésbe épített multimédiás tévé van, ami azért jó, mert mindenki fülhallatóval hallgatja és nem üvölt a cucc a központi hangszórókon, ráadásul, saját magunknak választhatunk filmet és nem kell olyan gyöngyszemeket végighallgatni, mint az XXX akárhanyadik része vagy a méltán híres Max 2. Spanyolul. A multitévés filmek legalább angol feliratosak. És szerencsére nem csak az első húsz perc, mint anno a chiclayo-i múzeumban...

ruhaszárítás filmnézés közben. használjuk ki az időt...

előétel, főétel, nasi (az egy szem brokkolit tuti csak miattam tették be...)

Vicces, hogy felszálláskor minden utasról fényképet készítenek. Nem, ez nem valami kedves előkarácsonyi ajándékhoz kell, gondolom, inkább a könnyebb azonosíthatóság miatt... Biztonsági ellenőrzés is szokott lenni, eltérő intenzitással. Bár, azt vettem észre, csakúgy, mint a transz-szib esetében, a külföldi turistákat nem annyira vegzálják. A biztonság azonban rendkívül hangsúlyos pont, a köszöntő videóban is kiemelik, hogy a sofőrök éjszaka 4, nappal max 5 óránként váltják egymást, hogy nem mehetnek gyorsabban 90-nél, stb. A sebességet mi is ellenőrizhetjük egy kis ledes táblán a kabin elején. A személyzetnek saját blokkja van a busz elején.

Rendszerint fél órával indulás előtt kell ott lenni a beszállásnál, ekkor lehet feladni a csomagokat, amiket ugyanolyan csomagkísérő címkével látnak el, mint a repülőknél, csak itt legalább annak ellenében is adják ki, nincs szabad rablás :-)

A különböző társaságok a nagyobb városokban teljesen különálló garázsokból/pályaudvarokról indítják a járataikat, sőt, Limában egy társaságnak több telephelye is lehet, ezért erre a jegyvásárlásnál figyelni kell. Főleg, ha át akarunk szállni. Egy csomószor ezek a busz(pálya)udvarok olyan kis utcákban vannak, hogy sokan azt sem tudnák elképzelni, hogy oda bemegy egy ekkora busz, nemhogy ott még forgolódjon is... Persze vannak olyan városok is, ahol gyűjtőállomások vannak és azt több cég is használja. De ha mindegyik saját telepet tart fenn, akkor is rendszerint ezek egy utcában vannak, megkönnyítve a választást.

egymás mellett: Cruz del Sur & Moviltours

Mert variálni kell. Olyan elcseszett időpontokban tudnak járatokat indítani, hogy elképesztő. Egy példa a Lima-Nazca útvonalra: vagy reggel négykor vagy délután volt busz, hogy szintén éjszaka érkezzen meg. Egy reggeli indulás kényelmes délutáni érkezést jelenthetne.

Recap: There are several bus operators, who run routes accross Peru. They all have different classes on their buses varying service quality and reclyning angle of the seats. First floor seats tend to be more comfortable than those on the upper deck. I prefer the better, since there is no significant difference in the price and the smallest thing can add to your mood upon arriving after a ride up to more than a day. Safety first, a picture is taken of every passanger at boarding.