Utoljára Limában találkoztunk. Ott hagytuk abba, hogy vettünk egy 24 órás buszjegyet északra, Chachapoyas_ba. (A kötőjelet még mindg nem találom...) Csütörtök reggel, még kicsekkolás előtt hívtunk egy taxit és elmentünk a szállásunktól nem messze álló Krisztus szoborhoz. Eléggé szegénynek tűnő környékeken mentünk keresztül, amire a párás, ködös, szmogos időjárás is ráerősített. Fent nem is volt senki rajtunk kívül, így inkább megkértük a sofőrt, hogy várjon meg, amíg mi készítünk pár képet. Hamar vissza is értünk Barranco_ba, ezért gyorsan be is vásároltunk pár dolgot az útra a helyi szupermarketben.
 |
| Barranco
|
 |
| Barranco
|
Délben kicsekkoltunk, kettőig a szállás nappalijában vártunk, majd a helyi uber konkurenciával eltaxiztunk a buszpályaudvarra. Mármint oda, ahonnan az a társaság indít, amivel mi is utazunk. Ez pont a Nemzeti Stadion mellett van, ahol már elég sokan összegyűltek, pedig aznap éppen idegenben, Argentínában készült játszani a válogatott.
 |
| Estadio Nacional |
A felfokozott várakozás nem is csoda: még nálunk is régebben, 1982_ben voltak utoljára vébén és most, két körrel a selejtezők vége előtt a saját kezükben (vagy inkább lábukban) van a sorsuk, egyenes ágon juthatnak ki. A bankokban perui mezbe öltözött alkalmazottak fogadnak, az utcán a kisgyerekek és nagyszülők is piros_fehér mezben flangálnak. Mi lesz itt 10_én, az utolsó meccs alatt? Természetesen, minden jegy elkelt már, így ha már nem tudjuk majd a helyszínen megnézni, csak arra kell figyelnünk, hogy valami jó kocsma legyen majd a közelben és ne épp egy buszon üljünk, mint most.
 |
| Buszpalyaudvar
|
Szóval, busz. Az nem lehetett kérdés, hogy a meccs alatt a rádióközvetítés üvöltött a hangszórókból. Szerencsére, annyira értettem, hogy tudtam, épp mi történik Buenos Airesben. Hátracsaptuk a székeket, tudjátok, 160 fok, és élveztük az utazást. Én mondjuk nem sokáig, mert a meccs után el is aludtam. Másnap hajnalban ébredtem. Egyébként, kaptunk este vacsorát, reggel reggelit és még kora délután is egy ebédet. Reggel fél 9_kor fordultunk keletre és kezdtünk el felfelé haladni a szerpentineken. Végül 24 helyett 25 óra után érkeztünk meg.
 |
| Csomagfelvetel
|
 |
| Perui hangulatfokozas a meccs elott |
 |
| Utkozben
|
És hogy ne kelljen mindig az órára néznem, hogy érzékeljem az idő múlását, arról a Vodafone gondoskodott. Igen, Vietnám. Kábé óránként kaptam egy sms_t, hol Peruban, hol Vietnámban üdvözöltek. Pedig, esküszöm, már a repülő többi 407 utasa is Limában landolt és most is inkább a perui hegység volt a célállomás... Na most, vagy Q kitalált valami nagyon jó titkosügynökös kütyüt, amivel ide_oda ingázok földrészek között az ellenséges ügynökségeket teljes reménytelenségbe taszítva, esetleg a Lost_ot kezdték el újra forgatni, vagy a Vodafone cseszett el valamit nagyon. Anyukám próbált otthon intézkedni, de a Voda csak odáig jutott,hogy kikapcsolta az üdvözlő szolgáltatást... Minden meg van oldva...
Recap: Peru is very much excited about football and their current ranking in the world cup qualifiers. Everyone's wearing the Peruvian red and white jersey. The national team played Argentina while we were sitting on the bus to Chachapoyas in the North. An easy 25 hours drive as it turned out. During the drive I kept receiving welcome messages from Vodafone. Tiny little bug is that half of them were about Vietnam. Travelling at the speed of light...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése