2017. november 5., vasárnap

Titicaca-tó - de ez már Bolívia


Pontosan egy hónappal azután, hogy megérkeztünk Peruba, pénteken elhagytuk az országot és a Titicaca-tó túloldalára buszoztunk, Bolíviába. A határ előtt még elköltöttem az utolsó fémpénzeket, azokat nem akartam heteken és országokon keresztül magammal cipelni. A Puno-ból Copacana-ba tartó busz kitett minket a határ perui oldalán, itt megkaptuk a kilépő pecséteket, majd átsétáltunk a bolíviai oldalra. Igazából, ha akartunk volna, minden hivatalos adminisztráció nélkül átmehettünk volna, senki ránk nem nézett, se itt, se ott. A pecsétekért is egy-egy épületbe kellett bemenni. Kábé fél óra volt, mire a busz utasai túljutottak a formalitásokon és elmondhattuk magunkról: Bolíviában vagyunk. A busz már ezen az oldalon várt ránk. Copacabana-ba érve (ami természetesen nem keverendő össze a Rio-ban található partszakasszal) egyszer csak megállt a busz és felszállt egy ember, aki belépőt szedett a városba... Na, ilyet se hallottam még. A szállásunk nagyon közel van a Titicaca-tó partjához, igaz, az egész város nem valami nagy.



Először pénzt váltottunk, mert itt gyakorlatilag sehol nem fogadnak el kártyát, majd megvettük a buszjegyet La Paz-ba (vasárnapra), illetve a hajójegyet a Nap szigetére (Isla del Sol) szombatra. Egy gyors és késői ebéd után felmentünk a város fölé magasodó dombra, ahol az ún. inka obszervatórium található. Ez jelen esetben egy csomó lépcsőt jelent, ami felvisz egy két függőleges sziklán keresztbe tett harmadik szikláig. Az útikönyv nem írt semmit erről és már a jegyárus sem volt ott, így ugyan megspóroltunk 10 helyi pénzt (Bolivianos), viszont nem lettünk okosabbak. A kilátás mindenesetre szép volt. A háttérben már kezdtek gyülekezni a felhők és a szél is erősödött, ezért pár fénykép után elindultunk lefelé. A helyiek is abbahagyták a sárkányeregetést, pedig itt aztán tényleg mindenhol repkedtek a kis papírsárkányok.

szoba kilátással




a szél porral lepte be a várost



Szombaton egy kis hajóval elmentünk először a Hold szigetére (Isla de la Luna), ahol megnéztünk egy inka romot meg egy épülőfélben lévő kápolnát. Ha majd egyszer kész lesz, biztos valami szép dísz lesz a vakablakokban (ami egyébként helyi szokás szerint az inka "áldozati" ablak mintájára készült), de jelenleg még csak egy fél lábú műanyag katona van benne...





egybefolynak a felhők és a havas csúcsok

Egy óra után tovább is hajóztunk a Nap szigetére (Isla del Sol). Itt is egy inka rommal kezdtük a sziget felderítését, majd átsétáltunk a kikötő fölé magasodó faluba. Egy régi inka ösvényen elméletileg bejárható a sziget egészen déltől északig. De nem most. A sziget északi részének lakói kicsit besokalltak és lezárták az északi területeket, ezért oda most turisták nem mehetnek. Én elsétáltam az utolsó déli faluig, de nem volt semmi különös ott, így aztán vissza is fordultam, kicsit még sétálgattam, aztán a régi inka lépcsőn visszaereszkedtem a kikötőbe.





Délután fél ötre értünk vissza Copacabana-ba. Mivel tegnap későn terveztünk vacsorázni és mire lementünk a partra már az összes halsütő bezárt, most nem bíztuk a véletlenre és rögtön oda mentünk a kikötőből. A tó jellegzetes kajája ugyanis a pisztráng, amit persze nekünk is ki kellett próbálni. Én a troucha al diabla fantázianevűt választottam, ami egy chilis-hagymás sült pisztráng volt és eddig ez volt a legjobb kaja, amit itt ettem.





Holnap délután indul a buszunk a bolíviai fővárosba, La Paz-ba.

Recap: After staying exactly one month in Peru we crossed the border and arrived in Bolivia on Friday. Still at lake Titicaca, our bus arrived in Copacabana (not the Brasilian one). Changed some USD to Bolivianos and bought bus tickets to La Paz for Sunday and boat tickets to Isla de la Luna and Isla del Sol for Saturday. Both the Island of the moon and that of the sun have some Inca ruins. Isla del Sol, the Sun island is now divided. The inhabitants of the Northern part closed their territories due to some disputes, which also had the consequences that no tourists can visit the Northern part of Isla del Sol. What a pity. After returning to Copacabana, we tasted the famous trout of lake Titicaca.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése