Titicaca-tó

Most gyors egymásutánban három bejegyzés is lesz. (És ha lefelé haladtok, akkor ezt már tudjátok is, hiszen ez a harmadik, mire ide juttok, pedig kronológiailag az első.)

Tehát elhagytuk az inkák fővárosát, Cusco-t és buszra szálltunk, a cél pedig Puno volt a Titicaca-tó partján. Az előző intercity buszút után most nagyon kellemes utunk volt, délután négyre el is tudtuk foglalni a lefoglalt szállásunkat és még pont láttam, ahogy a Tottenham megalázza a Real-t :-)

Puno belváros

Eredetileg úgy volt, hogy három éjszakát maradunk, de kiderült, hogy az úszó szigeteket simán meg lehet nézni egy délelőtt alatt, így a délutánra pedig be tudtuk iktatni Sillustani-t (lásd következő post).

A Titicaca-tó a világ legmagasabban fekvő (3810m) hajózható tava és leginkább úszó szigeteiről és nádból készült csónakjairól híres. Utóbbiak ihlették meg Thor Heyerdahl-t is, aki az itt használt technológiával épített tutajjal ment a maga expedíciójára.

Puno-ból alig fél óra alatt lehet hajóval eljutni az úszó szigetekhez (Uros). Az egész kicsit hasonlít egy hajókázáshoz a Velencei-tavon (lásd IMW 2016). Bár a nádszigetek (látszólag) még hagyományos technológiával készülnek, de már a modern kor is erősen látszódik mindenhol. Minden család háza előtt napelemes cellák vannak, amik kicsit rontják az illúziót, de azért tőlük sem lehet megtagadni a brazil szappanoperákat egy-egy jobb fénykép kedvéért. Minden hajó egy külön szigetnél köt ki, ahol először elmagyarázzák a szigetek felépítését, majd meg lehet nézni belülről a házakat, végül, hogy az ottaniak is megéljenek valamiből, lehet mindenféle szuvenírt vásárolni. Tényleg voltak elég szép szőnyegek, de valahogy nem akarok még több, mint egy hónapon keresztül egy fél lakást cipelni. Ezért inkább maradjunk a szigetnél. Szóval, az egész úgy kezdődik, hogy gyűjtenek már úszó nádcsomókról összegabalyodott gyökereket, ez lesz az alap. Azért fontos, hogy már elszabadult nádcsomók legyenek, mert a még földes gyökerek nem úsznak a vízen. Ezeket a kábé egy méteres gyökér-kockákat egymáshoz kötik, annyit, amennyi elég lesz a sziget alapterületéhez. Erre jön rétegesen (keresztbe, kötésben fektetve) még két méter vastagságban nád és kész is a sziget, jöhetnek a kunyhók, esetleg nagyobb épületek (általános suli például van). A tűzhely alá azért a biztonság kedvéért egy nagyobb kőlapot tesznek.

a sziget lemodellezve

a gyerekek itt is játszanak

Recap: After leaving the capitol of the Incas, we arrived Wednesday afternoon in Puno, on the shores of lake Titicaca, the highest (3810masl) navigable lake of the world. The lake is famous for its floating islands (Uros) about 30 mins by boat from Puno port. These floating islands are still made using old technologies, but modernisation can't be denied from the people living there, so there is a solar cell in front of each house. Regardless of the fact that these people now make their money from tourism, it's been a unique experience.