Arra az esetre, ha netán rossz idő lett volna Machu Picchu-nál, beterveztünk egy joker napot. Szerencsére, és a gyertya "pontos" elfújása miatt szép időnk volt a szülinapomon, ezért most ezt a plusz napot másra tudtuk felhasználni, nem kellett visszamenni Machu Picchu-hoz. Hétfőn még érvényes volt a 10 napos Boleto Turistico-nk, ezért arra a napra befizettünk egy újabb túrára, ahol tudtuk használni. Ezúttal már egy kicsit lightosabbra vettük és egy rövidebb túrát néztünk ki, ismét a Szent-Völgybe mentünk. Most hamar túlestünk a kötelező "bemutatón és remek vásárlási lehetőségen", mert rögtön első programpontként megálltunk Chinchero-ban egy textilművesnél. Ha ismerős a név, az nem a véletlen műve, már az előző Szent-Völgy túrán is ebben a faluban álltunk meg egy textilesnél. Túléltem, hogy nem vásároltam...
Első igazi programunk Moray mezőgazdasági teraszainak megtekintése volt. Ezt az inkák laboratóriumának is nevezik, mert az inkák állítólag itt kísérleteztek azzal, hogy különböző mikroklímákban miként viselkednek a növények. Összesen öt kör alakú teraszos medence volt itt, bár hívhatnánk ezeket lyuknak is, ha már az inkák is így hívták (Moray = lyuk). Itt mondjuk a kétségkívül látványos teraszokon kívül nincs más látnivaló, ezért elég hamar végeztünk is.
Talán fél órányi autókázásra sem volt a következő úti cél, Maras sólepárlói. Ez egy kis völgyben fekvő "sóbánya". A közeli Maras falutól a felszín alatt folyó víz kimossa a sót a földből, azt medencékben felfogják, a víz elpárolog és már kész is a só. Ez nem inka cucc, kivételesen, de jól nézett ki.
Kedden még a hétfőinél is lazább napunk volt, semmi programot nem terveztünk, maradtunk Cusco-ban. Én azért még sétálgattam eddig be nem járt városrészekben, meg bementem az Inka Múzeumba, ami egészen tetszetős volt. Fényképezni nyilván itt sem szabadott. Utána csak lófráltam a városban. Mivel a szuveníres boltok pont ugyanazt árulják csak drágábban, mint öreg nénik a főtéren, ezért jótékonysági alapon vettem egy kis szuvenírt emléknek.
 |
| perui meztelen kutya cusco-i focimezben |
 |
| viszonylag közel a piac a vasúti sínekhez |
 |
| jezsuita templom, Plaza de Armas |
 |
| Plaza de Armas |
 |
puma a főtéren, Plaza de Armas
|
Kettőre megbeszéltük, hogy találkozunk és elmegyünk Cusco egyik ismert éttermébe ebédelni, ahol tipikus perui kajákat lehet enni. Én egy vegyes tálat választottam, amin volt tengeri malac, bundában sült töltött erőspaprika (a kedvencem ez volt), valami spagettiféle, meg kukoricás-babos szósz. Nagyon fincsi volt, és még folyamatosan nyomtak is perui táncokat az étterem színpadán.
Az étteremtől a vasúti sínek mentén visszamentem a szállásra, a közeli piacon már mindenhol halloween-es cuccokat lehetett kapni, de az üzletek is napok óta erre készültek. Még a patikában is tiszta "pókháló" volt minden. Estére visszamentem a főtérre, ahol egyre több gyerek kezdett el gyülekezni. A sláger a pókember jelmez volt, de voltak egyéb szuperhősök, a lányoknál hercegnők, meg mindenféle egyéb jelmez. Számítottam erre én is, ezért felmarkoltam a korábbiakban snackekhez kapott cukorkákat és azzal indultam a főtérre. Hamar elfogyott a majd egy zacskónyi összegyűjtött cukorka. Ahogy telt az idő, úgy lettek egyre többen, olyan fél hét felé, mikor már teljesen besötétedett, már alig lehetett mozdulni, én elindultam a szállás felé, de még mindig hömpölygött a nép a tér felé. Pedig útközben még egy csomó helyen, a San Fransisco téren, a piacnál is nagy-nagy tömeg volt, gyerekek főleg, persze.
Holnap, valamivel több, mint két hét után elhagyjuk Cusco-t, irány a Titicaca-tó.
Recap: We had two lazy days to end our two weeks stay in Cusco. On Monday we went on a half-day tour to Moray and Maras. Moray was an Inca agricultural laboratory where the good old Incas tested different microclimas in those terraces. From here, we went to Maras, which is a salt mine. Both are in the Sacred Valley. Tuesday was halloween day. The main square got crowded for the evening with kids dressed up in different costumes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése